Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

nak, hogy magukban a sóf ej tőkben, ahol a só a legkeményebb, különféle emberi használatra való szerszámokat találtak. Erdélynek egyik helyén a tojásain ülő tyúkot is romlatlan állapotban leltek. Sőt mai napig is gyakran fejtenek a sóval együtt nagy tömeg szenet. A dési bánya- A sóból fejtett ban, melynél mélyebb egész Erdélyben sincs, né- ^

a hány éve a só kellős közepéből hatalmas, gerendához hasonló tölgyet vágtak ki. Keménysége akkora volt, hogy még a csákánynak is nehezen engedett. De amikor a bányán kívülre vonszolták, négy napon belül annyira megkorhadt, hogy hüvelykujjal is szétnyomható és morzsolható volt. Ugyanez szokott megesni a legkeményebb szénnel is, amint a szabadban levegő éri. A nép pedig ezt úgy magyarázza, hogy az elemeknek abban a megrendülésében, amely Noe idejében a vízözönben történt, kerültek vagy szorultak be ezek oda. Sókristályt egyes helyeken bővebben, másutt A sókristály ritkábban lehet találni a többi só között. Drágakőnek is hívják, mert ugyanúgy áttetsző, mint az igazi némely drágakőkristály. Ha a tapasztalt sófejtők ilyenre bukkannak azt mondják, hogy a következő sóréteg vagy piszkos lesz, vagy hamar végetér. És tudott dolog, hogy ebben ők nem szoktak vaktában tévedni. A szomszédos Lengyelország is gazdag az Lengyel só ilyenfajta kősóban, de ez nem annyira tiszta és tömény, mint a magyar. Ui. sokhelyütt nemcsak a szálak és erek, hanem hatalmas földtömegek is megszakítják, azonkívül pedig mélyebben vannak a föld színe alatt. Magyarországon ezzel szemben kevésbé mélyek a sóig leérő aknák, ahol a fejtés folyik. Sőt Erdélyben a só szikla módjára található a föld színe felett a Maros folyó partján. Ennek a medre is sóból van, nem