Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

Appia-inak nevezett kapunál egyik ember a másikat locsolta az ún. Mercur vizével, miközben Mercurt hívta segítségül, hogy a meglocsolt gaztetteit és főként hamis esküvéseit eltöröljék. A hagyomány szerint így oldozta fel Peleus Patroclust, és engesztelte meg Acastus Peleus testvérének Focusnak meggyilkolása miatt, miután előbb Egeus Medeát tisztította meg vízhintésscl, Pausanias említi a Corintusiakban, hogy hasonlóan tisztult meg Orestes anyja vérétől, miután senki sem fogadta vendégül házába. Ezt az esetet annál szívesebben említem, mert példája annak, az elődöktől átvett igen régi szokásnak, hogy akiket nagy bűnök terheltek, azokat mindenki kerülte érintkezésben is, beszédben is. így énekel Aeneas is Költőnk művében: „Háromszor mosta meg tiszta víz a társakat s öntözte őket szelíd harmatával." S ugyancsak ő mondja, sok vértől szennyezetten: „Te atyám, fogadj áldott kezeddel; nekem, akit ekkora háború tartott távol és akinek vértől csöpög a kezem, nem szabad érintenem az otthon szent falát, míg élő vízben meg nem mosakszom,". Sőt, a törökök templomaik bejáratában vizet is tartanak ugyanerre a használatra, és szerintük senkinek sem szabad oda mosdatlanul belépnie. Általában a törököknek nagy gyönyörűségük Kegyeletes telik a mosakodásokban és fürdőkben, úgy, a törököknél hogy kegyeletes dolog náluk nyilvános fürdőket nyilv. fürdők létesíteni és alapítani és az a véleményük, hogy létesítése az ilyesmi nemcsak az élők számára dicsőség, hanem a halottaknak is üdvös. Ilyeténképp a mostani uralkodó, Szulejmán úgy Budán mint másutt is létesített fürdőházat. Az előbbi helyen, a kalocsai érsek hajdani palotájában, a saját maga és háztartása tagjai egészségének a gondo-