Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Erdősi Laura: Wernher: De admirandis Hungáriáé aquis (1549)

Halak a hévízben Pesti hévíz Hőforrásaik­ról híres helyek zására. Ebbe a vizet földalatti csatornákon ke­resztül vezetik a Dunából nagy magasságba, ar­ra a szintre, melyen Buda a Duna felett épült. Magát a fürdőházat belülről azok a márvány emlékművek borítják, amelyek azelőtt a temp­lomban voltak. Ha azonban valami kép volt rajtuk, azt levakarták, s az egészet kicsiszolták. Ugyanilyen dicsőségre tett szert a már emlí­tett Mahometh basa, aki a hőforrásokat azzal igyekezett híresebbekké tenni, hogy felépíttette a dervis kolostorokat, valamint annak sírhelyét, akiről már szóltunk. Itt azonbn már látható a dolgok különös változása. Mert azokat a helye­ket, amelyeket Buda épsége és virágzása idején a magyarok gyönyörűséges otthonul használtak, a törökök vallásuk szerint felékesítették, gonosz módon gyalázkodva az ellen, amit azelőtt szent­nek tartottak (ti. a magyarok). A felső hőforrásban, azok felett a források felett, amelyeket fürdésre használnak, vannak melegvizű halasmedencék is. Ezekben olyan ha­lak tenyésznek, melyek, ha hideg vízbe viszik át őket, kipusztulnak. A Duna szembenfekvő part­ján, Pest felett is vannak hőforrások, de ezek kevésbé híresek, mivel annyira közel vannak a folyam medréhez, hogy annak bármily csekély növekedésétől elromlanak. Megszoktuk, hogy a hőforrások bizonyos hír­nevet, mintegy dicsfényt kölcsönöznek azoknak a helyeknek, ahol előfordulnak. így lett híressé valamikor a Bajae-i öböl Campaniában. Róluk hasonlóan híresek manapság is Olaszországban, Németországban és a földkerekség bármely más pontján a helységek. Néhány még a nevét is hő­forrásairól kapta, mint Tessaliaban Thermopile, és Németországban a Badeen-nak, azaz fürdőnek nevezett városok. Ám a budaiak valahogy ho-

Next

/
Thumbnails
Contents