Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Hahn Géza: Az első orvosok a magyarországi munkásmozgalomban

részt kimutatja, hogy a halandóság alakulása egyáltalán nem tükrözi vissza a lakosság egészségi állapotát, sokkal inkább alkalmasabbak erre az általános és keresőképtelenséggel járó megbetegedési adatok. E megállapítással egyébként Schwarz korát megelőzve, a jelenleg elfogadott nézethez jutott el. Nem kevésbé jelentős az a meglátása, hogy a lakosságnak több országban észlelhető elsatnyulása nem az általános kultúra következménye, hanem a kapitalizmus létezéséhez kapcsolódik: „A szocializmus kultúrmunkája éppen abban áll, hogy kimutatja mennyire nem a kultúra, hanem annak csakis a kapitalista társadalomban lehetséges formája az oka ama sok természettudóstól megállapított elfajulási és elsatnyulási tüneteknek. Csak a szocialista társadalom fog megszületni látni egy olyan kultúrát, amelynél ki lesznek törve ezek az ember- és nemzedékgyilkos méregfogak. Azért kell mindenkinek, aki az emberfajok tökéletesedésében és fejlődésében látja a természetnek egyik legszembeötlőbb imminens célját, teljes erővel dolgozni a szocializmus megvalósításán" (25). Az elmondottak Schwarz Józsefet a magyar orvostörténelem említésreméltó alakjaként állítják elénk, akinek élete és munkássága további felkutatásra vár. A magyar munkásmozgalom történeti dokumentumaiban igen gyakran szerepel dr. Csillag Zsigmondnak személye. A Szociáldemokrata Párt történetéről szóló munka szerint: „A magyarországi munkásmozgalomban a kispolgári reformizmus egyik legkiemelkedőbb képviselője, a radikális pártvezetőség egyik leghevesebb ellenfele" (26). Csillag életrajza érdekes személyiséget állít elénk. 1845-ben született Abonyban. 17 éves korában részt vett a lengyel szabadságharcban. 1878-ban a szegedi árvíz alkalmával csónakot bérelt és azzal mentette a lakosságot. A 70-es években megismerkedett Frankel Leóval. 1874-től az Általános Munkásbetegsegélyező és Rokkant Pénztár orvosa, majd főorvosa. Az első magyarországi munkáspártnak, a Nemválasztók Pártjának vezetőségi tagja. Elnöke az Általános Munkáspártnak. A párt gyűlésein igen gyakran ő volt az előadó, akinek beszédeit szívesen hallgatták. Midőn 1890-ben az első május i-i munkásgyűlést tartották, a felvonult munkástömegek kezdetben bizonyos szorongással vették körül a szónoki emelvényt. Ilyen nagyarányú megmozdulás még nem volt Magyarországon. Körös7* 99