Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 29. (Budapest, 1963)

Dr. Hahn Géza: Az első orvosok a magyarországi munkásmozgalomban

körül rendőrök parancsot várva a beavatkozásra. A gyűlést Csillag dr. nyitotta meg a következő szavakkal: „Archimedes minden tudományos igazságának felfedezésekor 300 ökröt áldozott hálaképpen az isteneknek, azóta reszketnek az ökrök, félnek az új igazságtól". A szellemes bevezető feloldotta a hallgatóság szorongását és elősegítette, hogy harcos lelkesültség vegyen erőt az ottlévőkön. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megszervezésében még résztvett, de midőn a pártapparátus és a pénztári apparátus különválasztására került sor, hivatalosan kikerült a pártvezetőségből. 1896 után már nem tesznek róla említést a munkásmozgalmi dokumentumok. 1910 februárjában idegbetegsége miatt öngyilkos lett. A Népszava szerint hatalmas tömegek vettek részt a temetésén, a rend fenntartására lovasrendőröket vezényeltek ki. Csillag Zsigmond politikai felfogását a Lassale-féle elgondolások és polgári demokrata nézetek ötvözéséből alakította ki. A pártvezetőségből való kiválása után is körülötte csoportosultak a reformista irány képviselői a munkásmozgalomban. Midőn 1894-1896-ban a reformista és radikális irányzat közötti harc kiéleződött, Csillag igen tevékenyen részt vett a reformisták sajtóorgánumának, a Népakaratnak, majd az Üj Népszavának létrehozásában. A két irányzat egymásközötti harcában erősen személyeskedő támadásokat alkalmazott és különösképpen nem kímélte a radikális irányzatot képviselő Népszava Csillag személyét. „Kürschner, Csillag és Kiss, akik a munkásbetegsegélyező pénztár élén állanak, s kik már huszonöt év óta hintik a konkolyt és a mételyt a munkások közé. A huszonöt év lefolyása alatt különböző időkben kitört pártviszlyoknak mindig ezek az emberek voltak az okai" (27). „Csillag Zsigmond dr-nak semmi néven nevezendő jogezíme nincs arra, hogy a munkások nevében szóljon," . ." . . .a magánfogaton száguldó vörösszakállú ebrudalt munkásapostol . . ." (28). A Népszava 1910-ben írt nekrológja viszont dicsérőleg emlékezett meg Csillag dr-ról (29). Ennek az oka főképpen abban keresendő, hogy abban az időben a lap már teljesen a Csillagék irányzatát képviselte. De az évtizedek távlatában a személyi vonások is kevésbé kifogásolható módon tűntek fel, mint a kiéleződött harcok idején. A hazai orvostörténelem nem használhat azonos mércét, mint a párttörténet. Az egykorú feljegyzések alapján nem vonhatjuk kétség-