Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)
Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez
volna a megyébe, vagy itt működtek esetleg orvosként is, semmi bizonyosat nem tudunk. Egyébként is tanult orvosokról adataink nincsenek a XVI. század ból. Ami kevés emlék maradt, az is csak sebészekről, azaz borbélysebészekről tesz említést. Ilyenről tesz bizonyságot az az oklevél, mely szerint Héderváry Lőrinc és György panaszt emelt 1545. június 15-én Laki Bakyth Péter ellen, mert ennek huszárjai a Héderváryak ásványi birtokán sok kárt tettek, sőt jobbágyaikat is bántalmazták. A vizsgálat szerint a többi között Fekethe Ambrus jobbágy házára is rátörtek kit, valószínűleg ellenállván, úgy arcul ütötték, hogy öt foga kiesett, s a chirurgus szerint még több fogát is elveszti az ütés következtében [11]. Tehát oly nagy vagyonú birtokosnak, mint a Héderváryak is voltak, nem volt orvosuk, csak sebészük, mivel az említett írásos emlék is nem orvost, hanem határozottan chirurgust emleget. Ismét csak a Héderváryakra kell hivatkoznunk, amikor egy 1569-es oklevélre utalunk, amelyben a Héderváryak gazdatisztje, Felsőcsuti Vass Péternek adományozott két jobbágytelekről, házról és erdőről van szó. Ezen ajándékban az említett azért részesült, mert kiskorú Héderváry János kíséretében volt Bécsben, ahol nevezettnek gyulladásos szemét hosszú időn át gyógyították, s őt ott hűségesen szolgálta [12]. íme bizonyítéka annak, hogy ekkor sem volt tanult orvosa a Héderváryaknak, úgyhogy veszélyesebb vagy kényesebb baj esetén Bécsben kellett gyógyíttatniuk magukat tekintve, hogy az udvari sebészük tudománya nem volt arra elegendő. Kevés adatunk van tehát az 1600-as éveket megelőző időkből, de hogy mégis volt valamelyes, nem intézményesen megoldott egészségvédelem, erre a kor történeti és háborús eseményeiből is következtethetünk. Gondoljunk csak az 1544-ben Győrnél levő császári hadseregben kitört tífuszjárványra, mely mintegy 30 000 embert pusztított el. A háborúskodással járó járványok meggátolása és Ausztriába való kihurcolása okvetlen megkövetelték vesztegzár létesítését Mosón megyében is, amely megfelelő hatósági intézkedés és orvosi vezetés nélkül elképzelhetetlen. Ilyen járványról tudunk 1533-ból is; ekkor Ferdinánd és Zápolya János megbízottai (Zápolya János részéről pl. Frangepán Ferenc, Nádasdy Tamás, Werbőczi István és Brodarics István voltak jelen) Magyaróváron ültek össze béketárgyalásra, de
