Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Nem tekintve azonban a gyógyítással üzletszerűen foglalkozó javasokat, bábákat és más személyeket, e korban általános volt, hogy a beteg nem fordult senkihez sem segítségért, hanem csak házi szerekkel, ha mindjárt csak haszontalan vagy értéktelen eszközök és anyagok felhasználásával otthon, családján belül keresett enyhülést, illetve gyógyulást bajára. Ezeknek a házi szereknek ismerete és használata apáról fiúra szállott és alkalmazták is adott esetben. Különböző és esetleg hasznosnak bizonyult növényeket, az azokból főzött teákat, italokat, ritkábban ásványi és állati termékeket, de legtöbb esetben babonás eredetű, s bizony sokszor ártalmas és undorító anyagokat alkalmaztak orvosságként. Nem csoda tehát, hogy az ilyen szegényes, és sokszor káros gyógyítási módszerek nem akadályozták meg az időnként fellépő járványok tömegpusztítását, de az egyszerűbb betegségek gyógyítása is bizonytalan volt. Az egészségügyi ismeretek legelemibb alkalmazása híján nem csodálható tehát, hogy az átlagos emberi életkor jóval alacsonyabb volt, mint napjainkban és a halandóság, különösen a gyermekeknél szintén sokszorosa a mainak. Az egészségügy legelemibb követelményeit országos rendelkezés sem biztosította, sőt tételes törvényeink egyike-másika éppen közegészségellenes intézkedéseket tartalmazott. Csak példaképpen Werbőczi Tripartitumának azt a részét említjük meg, amely kimondotta, hogy egy falu népének egy kút teljesen elegendő [2]. Ilyen volt általánosságban az egészségügyi helyzet hazánkban ebben a korban, s így természetes az is, hogy Mosón megyében sem voltak kedvezőbb állapotok az egészségügy terén, mint az ország többi részén. * A megye egészségügye 1526-ig. Az előzőkben már foglalkoztunk általánosságban az ország egészségügyi, orvoslási helyzetével, amikor is arra az eredményre jutottunk, hogy tulajdonképpen orvostudományról alig szólhatunk, s a helyzet semmivel sem volt jobb Mosón megyében sem. E korból gyógyítással foglalkozó írásos emlékeink megyei viszonylatban alig maradt. Az a néhány oklevél, amely mégis tartalmaz némi adatot, nagyon kevés ahhoz, hogy pontos képet tudjunk alkotni. Annyit mindenesetre megállapíthatunk, hogy a megyében tanult