Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kárpáti Endre: Madzsar József egészségpolitikai tevékenysége a magyarországi polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság idején

sekre, jelentésekre gyors válaszok, sokszor részletekig menő utasí­tások: ez jellemzi az egészségügyi leszerelési osztály munkáját. Táv­irati jelentések futnak be az orvosi ellátás azonnali intézkedést kö­vetelő, sok esetben megdöbbentő helyzetéről. A kassai katonai pa­rancsnokság jelenti, hogy az állományába tartozó 71 külföldi orvos elutazott, másutt a kórházak ápoló személyzete széledt el [15]. Szolnok-Doboka vármegye alispánja jelenti, hogy a vármegye 8 járása közül 4 teljesen orvos nélkül van, a még szolgálatot teljesítő orvosok a rendkívüli szolgálattól teljesen kimerültek [16]. Az osztály ügykörét, annak felállításáról intézkedő 1918. nov. 16-án kiadott rendelet a következőkben szabályozza: „A leszerelés egész­ségügyi vonatkozású intézkedései, a leszerelés folytán felszabaduló egészségügyi anyagok összegyűjtése és számbavétele, továbbá a kato­nai célokra fölöslegessé vált egészségügyi anyagnak a polgári ható­ságok részére való átadása, a katonai célokra nem szükséges kórházak leszerelése - fenntartása - vagy átadása (az anyagi leszerelési cso­porttal egyetértőleg) körüli határozat, továbbá a polgári életbe való átmenet elkészítése. Gondoskodás a polgári életben elhelyezkedett, leszerelt beteg katonákról, valamint a leszerelt katonák által behur­colt járványok elfojtása iránti intézkedések. A hatósági orvosok fel­mentési kérelmeinek véleményezése. A leszerelési ügyekben érintkezés a polgári hatóságokkal" [17]. Nem csoda hát, ha ennek az osztálynak a vezetését senki nem akarta vállalni. Madzsar többször tesz erről említést „Védőiratában". A leszerelési egészségügyi osztály az országnak pótolhatatlan és fel­becsülhetetlen egészségügyi anyagot mentett meg . . . "az osztály tagjai - írja Madzsar - sokszor életük veszélyeztetésével szállították fel, különösen Erdélyből, Máramarosból stb. vagonszámra a gyógyszere­ket és kötszereket, amelyből részesültek természetesen a polgári kór­házak is, és amely megmentett anyag adta az alapját az Egészségügyi Anyagintézetnek" [18]. Madzsarnak egy nov. 17-i rendelete hívta életre a „Központi egész­ségügyi anyagraktárt" [19]. Egy másik intézkedés az egészségügyi leszereléssel kapcsolatban az egyes kerületi katonai parancsnoksá­goknak ad végrehajtási utasítást. „Minden rendelkezésre álló eszköz­zel megakadályozandó - írja elő a fenti rendelkezés -, hogy a lesze­relés alkalmával fertőző és ragályos betegségek terjedjenek el az

Next

/
Thumbnails
Contents