Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Dr. Bruszt Pál és Kőhegyi Mihály: Az egri vár „csontfülkéjében" őrzött, az 1552-es ostrom alatt elesettek csontmaradványainak eredete és fogászati vizsgálata

későgót kriptáiban is. A bizonytalanságot Tinódi tudósítása csak növelte, aki világosan leírta, hogy a halottak számára egy nagy sírgödröt ástak, amely körül mészszag terjengett. (Meszet használtak a kor általános szokása szerint, a hullák leöntésére.) A hitelesség kérdése pedig ebben az esetben döntő dolog, hiszen a halál bekövetkezésének pontos dátumát - Mohács kivételével [8] - seholsem ismerjük olyan pontosan, mint az egriekét és éppen ezért ennek az anyagnak vizsgálata páratlan lehetőségeket rejt magában. A hitelesség eldöntésének céljából levélben kerestük fel Szabó Jánost, aki évek óta vezeti az egri ásatásokat. „Ezeket a csontvázakat két szentélykápolnában találták befalazva és minden bizonnyal a várat védő hősök holttestét helyezték el a kápolnában" - írja [9]. Pataki Vidor levelét, akinek a nevéhez fűződik az egrj vár feltárásának megkezdése, teljes terjedelmében közöljük: „Feleletül adom a mellékelt vázlatot! A román-bazilika körül és köré tervezték 1470-től az óriási gót-katedrálist; a sokszögű szentély meg is épült, de a vár erősítésének útjában volt, Dobó csináltatott az új sokszögű szentélyből bástyát, magasat, belül megtömték az árokmélyedésből kikerült földdel, de hogy ez meg ne csússzék, az i-es