Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

Község neve : 1827 1837 1848 Község neve : Szül. száma egy éven o/ alul /o elhalt 1 Szül. száma egy éven alul elhalt % Szül. száma egy éven alul elhalt % Halászi 84 22 26,1 65 17 26,1 81 22 27,1 Horvátkimle 31 3 9,9 36 10 27,7 39 17 43,5 Káinok 36 7 19,4 23 8 34,7 20 8 40 Lébény 90 14 15,5 84 23 27,2 118 31 26,2 Magyaróvár 89 28 31,4 96 25 26 102 29 28,4 Mosón 131 37 28,2 128 42 38,8 146 50 34,2 Pusztasomorja 37 25 67,5 37 9 24,3 35 9 25,7 Szent jános 94 24 25,5 101 25 24,7 123 41 33,3 Szentmiklós 49 11 22,4 49 11 22,4 70 19 27,1 Szolnok 82 18 21,9 83 15 18 84 21 25 Ha az itt ismertetett adatokat összehasonlítjuk kitűnik, hogy ott, ahol bába nem volt vagy csak tanulatlan bába működött pl. Halászi, Horvátkimle, Káinok, Lébény, Pusztasomorja és Szentmiklós községekben, a gyermekhalandóság, illetve a csecsemőhalandóság nem javult, sőt csak súlyosbodott. Míg a bábával rendelkező községekben némi javulás észlelhető, de csak igen kis mértékben és inkább hullámzónak mondhatjuk az eredményeket. így volt ez az egész megyében, vagyis az egész megyei halálozási statisztika ismertetéséből kitűnik, hogy ioo újszülött közül egyéves kora előtt minden negyedik gyermek meghalt. De semmivel sem volt jobb az arány az i-io éves gyermekek között sem. Persze, az egészségügyi szolgálat hiányosságán kívül a nép gazdasági helyzete, a kellő műveltség hiánya is nagyban hozzájárult a nagy gyermekhalandósághoz. Ha figyelembe vesszük az 1848-as igen kiugró százalékszámot, ebben az évben különösen magas az arány, ez csak a háborús körülményekkel magyarázható meg. Az ispotályok, spitálok e század elején is elsősorban még mindig