Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)
Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez
A megye ekkor a főorvos javaslatát elutasította azzal, hogy ez csak a szegény nép terhét növelné, egyébként majd minden község úgyis segíti az ott lakó bábát. Ami pedig Pomogy községet illeti az egyezzen meg valahogyan az ott letelepedni kívánó bábával [809]. Pomogy község tehát, ha nem akart bába nélkül maradni, kénytelen volt az egyezkedés útjára lépni, bár ebben az időben még sok olyan község volt, hol még tanulatlan bába sem akadt. A megegyezés szerint Pomogy község felfogadta községi bábának a vállai születésű Krammermayer Katalint a következő bérért: 1. Minden szüléstől járt neki egy váltóforint (természetesen a szülőktől); 2. szabad lakás; 3. évente 1 öl fa és 200 kéve nád; 4. szülésenként egy kenyér, s végül a községtől külön még évi 25 váltóforint [810]. Miután más helyen is hasonló bajok voltak, azt megelőzendő, de maguknak a bábáknak is a kérésére, a megye az esetenkénti díjazást, mely a szülőket terhelte, 1 pengőforintban állapította meg [811]. Nem érintve azonban az esetleges és községenként változó és külön megegyezésen alapuló egyéb községi hozzájárulásokat. Az eddigi ismertetés alapján tényként fogadhatjuk el, hogy a bábaügyet a megyében eléggé liberálisan kezelték. Előrehaladás kétségtelenül történt, ha kevés is. Igaz, hogy a megye nem minden községének volt bábája, különösen tanult bábája, azonban az a tény, hogy fokozottabb ellenőrzést gyakoroltak felettük, bizonyos mértékben anyagi helyzetüket is javították, az előző időkhöz képest már előrehaladást jelentett. Persze egészségtelen helyzet volt az is, hogy a nagyobb helyeken, legtöbbször szülészi vizsgával rendelkező seborvos is volt, vagy egynél több bába is működött pl. Magyaróváron, Rajkán stb., vagy pedig a seborvos felesége volt a bába. Tehát egyes helyeken szülész seborvos és bába, vagy több bába volt, másutt és igen sok községben esetleg csak tanulatlan bába jutott vagy még az sem. Bizony ez volt az oka annak, hogy a megyében, eltekintve a2 időnként fellépő járványoktól, a csecsemőhalandóság viszonylagosan nagy volt. Ennek bizonyítására vizsgáljuk meg néhány helységben az egy éven aluliak halálozási arányát a születésekhez viszonyítva és megdöbbentő számokat fogunk kapni. Három esztendő halálozási adatait tesszük tanulmány tárgyává. Ezen esztendőkben semmiféle járványos betegség nem pusztított: az 1827, 1837 és 1848-as években:
