Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

hatóságánál egy nemesvölgyi borbélylegény ellen, akinek bár diplomája nincsen, mégis átjár oda gyógyítani. A megye elhatározza, hogy az uraság közbenjöttével kivizsgálja az ügyet, s ha van is engedélye az uradalomtól borotválásra, az orvoslástól el fogja tiltani. Ugyanakkor panasz jött Zurányból is, hogy ott egy ún. bábasegéd működik, ki tudatlan. Kérik az ügy kivizsgálását [346]. Diploma nélküli gyógyításért jelentik fel a Szentjánoson tartózkodó Bieberhorfer Ferdinándot Zinsz Mátyás szentpéteri, Rükker Károly és Schemmel Frigyes szentjánosi seborvosok [347]. Hasonló ügyben panaszkodik Lukas Antal miklósfalusi sebész Mitskó Frigyes zurányi borbélylegény ellen, ki a katonaságnál három évig szolgált sebész-segédként, később a pesti egyetemen egy ideig tanult is. Időközben Lebenyben feleségül vette a bajorországi származású Kandier Aurél sóházi tisztviselő leányát, ki tanult bába volt. Mivel pedig Zurányban éppen nem volt bába, odaköltöztek, miután feleségét ott bábának felfogadták. Zurány községnek azonban az volt a kívánsága, hog)- a bepanaszolt maradjon meg a községben, mert hiszen a megye más községeiben is van nem examinait chirurgus. A megye megengedte ugyan Mitskó működését Zurányban, de egyben kimondotta a határozatában, hogy ilyen engedélyt a jövőben senkinek sem fog adni [348]. Mint említettük, a gyógyítást különös kedvvel űzték a bábák is. Míg a diploma nélküli borbélyok gyógyítása némi tanulmányon vagy gyakorlaton alapult - bár sok kárt is tettek -, ezzel szemben a bábák orvoslásáról, kivéve közvetlenül a szüléssel kapcsolatosakat, már nem mondhatjuk el ezeket. A bábák gyógyítása már teljesen a kuruzslás tényét merítette ki. Minden előképzettség nélkül, egyedül csak a véletlenben, esetleg néhány ellesett módszerrel vagy kitapasztalt orvosságfélével kezeltek, ami nem volt mentes minden veszélytől. Polák Ignác megyei orvos jelentésében olvashatjuk egy alkalommal, hogy a féltoronyi bábánál különféle orvosi szereket és mérgeket talált, amelyekkel nevezett gyógyított is. Bejelenti, hogy a mérgeket elkobozta és a patikusnak eladta 11 forint 59 Kr. értékben [349]. Az eset a megyei törvényszék elé került és kiderült, hogy Steiner Mihályné féltoronyi bába tényleg folytatott gyógyító tevékenységet, de az elkobzott ópiumot és arzént a férje használta, ki mint kovács a katonaságnál kitanulta a marhagyógyítást. A férj hasonlóképpen