Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

próbált. Elfogták valahol a megyében és vasraverve a megyeházára akarták hozni, amikor is Gátáról toloncolás közben az ottani bíró és egy Trellinger nevű vendégfogadós segítségével végleg elszökött. Ezért viszont segítőtrásai kerültek a törvényszék elé [333]. Nem is találkozunk Saltzmann-nal többé. Hasonló jogtalan gyógyításról tesz jelentést Hafner Antal gálosi seborvos. Azt panaszolja, hogy Regnát Mihály volt seborvos özvegye egy felfogadott segéd útján tovább folytatja néhai férje seborvosi működését. Kéri annak betiltását [334]. A vizsgálat szerint az özvegynek, aki segédet alkalmazott, csak borotválásra, érvágásra és köpölyözésre van joga, más seborvosi ténykedésre nem, mert ő annak idején a seborvosi teendőkről lemondott. Amikor azonban Hafner, a mostani seborvos, Ausztriából ide költözött, megbánta előbbi lemondását és akkor fogadott segédet. A megye ilyenformán csak a borbélyság űzését engedte meg az özvegynek [335]. Az ilyen diploma vagy engedély nélküli gyógyítások azonban tulajdonképpen már kuruzslások voltak. Efféle ténykedéssel számtalan esetben találkozunk a megye területén. Seborvosok belső gyógyítással foglalkoznak és más foglalkozásúak is gyógyítanak és orvosságokat készítenek. Panaszt emeltek a megyénél Mayer Dávid, Éder György és Vanke Ferenc nezsideri seborvosok ellen azért, hogy belsőleg is gyógyítanak és orvosságot is készítenek. A megye ezt a tevékenységet megtiltja nekik, mert ott rendes orvos is és gyógyszertár is van. Mayer seborvosnak különösen megtiltják a működést, mert vak. Mindhárom seborvos azzal védekezett, hogy csak a seborvoslásból megélni nem tudnak. Vanke külön védekezése szerint, ő a katonaságtól mint nyugdíjas tábori felcser jött el, ott is gyógyított belsőleg, s különben is katonai hatalom alatt levőnek tartja magát, akinek a megye nem. parancsol. Végül is sok huzavona után az ügyet döntésre a helytartótanács elé terjesztették I336]. Endresz András nezsideri seborvos szerint a helységben több olyan egyén van, ki a seborvoslást és beretválást nem tanulta, és mégis ezek házakhoz járnak borotválni az ő kárára [337]. A panasz kivizsgálása során a megye megállapította, hogy a panaszos legényt és inast tart, rajta kívül még két seborvos van, mivel pedig a borotvá-