Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

haladásról tesz tanúságot. A tanulatlan bábák közül már négy vizsgát tett a megyei orvos előtt, egy pedig az orvosi fakultáson. Ott, ahol eddig még tanulatlan bába sem volt, ezek közül a községek közül Halásziban, Szentmiklóson, Feketeerdőn és Magyarkimlén már van, igaz, hogy csak tanulatlan bába, akiket köteleztek a megyei orvos előtti vizsga letételére [254]. A megye egyébként hoz olyan határozatot, amely szerint oklevél nélküli bábák nem működhetnek [255], de a hiányokat ez az intézkedés sem szüntette meg teljesen. A bábák vizsgázása, bármennyire is szorgalmazza a megye, mégis igen lassan halad előre, mert az illetékesek megállapítása szerint a pesti egyetemre éppen anyagi fedezet hiányában nem mehetnek a tanulni óhajtók [256]. Megjelenik ellenben olyan helytartótanácsi rendelet, mely hasonlóan más tisztviselőkéhez, előírja, hogy a bábák német nyelvben jártasak legyenek [257]. Erre a rendeletre ugyan Mosón megyében nem volt szükség, mert itt valamennyi bába német volt, sőt olyannyira, hogy magyarul egyikük sem tudott. Az igazságnak megfelelően azonban az is megállapítható, hogy bábái vizsgával rendelkező ajánlkozó lett volna elég, de ezek mind a nagyobb községekben vagy a városokban akartak megtelepedni, ahol rendszerint nem volt üresedés. Schlappinger Borbála „Kőszeg első bábája" is kérte Magyaróvár tanácsától, hogy városi szülésznő lehessen. Kérését azonban a tanács elutasította, mivel az állás be volt töltve [258]. Viszont egy másik szülésznő, akit a város alkalmazott, az rövid ott-tartózkodás után egyszerűen elszökött [259]. Egy másik pedig, Fleczer Magdolna, akit megyei bábának neveztek ki, megtébolyodott [260]. Helyette Pelczmann Magdolna mosoni bába lett a megyei szülésznő [261]. Számtalan hasonló eset fordult elő, lényeg azonban az, hogy a kisebb községekben vizsgázott bába nem volt hajlandó letelepedni. A fennmaradt okmányok tanúsága szerint azt állapíthatjuk még meg, hogy ott, ahol chirurgus vagy orvos volt, általában annak felesége volt a bába, pl. 1783-ban Vágner Ferenc seborvos felesége [262], 1790-ben Magyaróváron Reiter József chirurgus felesége [263], Mosonban 1796-ban Vaszkovits chirurgus felesége volt a szülésznő [264]. Valószínű, hogy ez több helyen is így volt a megyében. A közegészségügy, valamint a szegénygondozás egyik tényezője volt elsősorban Magyaróváron, de egyes megyei mezőváros, illetve