Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

A sok huzavona után végül a megye is belátja a bábaügy rendelkezésének egészségügyi fontosságát, ezért elhatározza, hogy mindent elkövet, hogy a megye minden községében legyen vizsgázott bába [245]. Ugyanakkor a megyei bába fizetését évi 30 forintban állapítják meg [246]. Majd megyei bábát rendelnek Magyaróvárra és Rajkára [247], kiknek újból rendezik azt a fizetését, amelyet a megyétől kapnak. Buchner Anna megyei bábának pl. évi fizetése 60 forint [248]. Fischer Teréz ugyancsak megyei bábának pedig 40 forint lett. A bábahiány leküzdésére oly értelmű rendelet is jelenik meg, mely szerint olyan bábák, akiknek hosszabb gyakorlatuk van, és eddigi működésük ellen panasz nem merült fel, a vizsga letétele alól felmenthetők [249]. 1785-ben a bábák összeírását rendeli el a helytartótanács. Ez alkalommal a bábákat is éppen úgy, mint a seborvosokat, két osztályba sorolták. Az első osztályba azok tartoztak, akik vizsgát tettek: mindössze egy bába volt, a rajkai, aki a bécsi egyetemen, a többi pedig a megyei orvos előtt vizsgázott. A második osztályba azok a bábák kerültek, akik nem voltak tanult bábák és a szülés levezetéséhez csak valamit értettek. Az első osztályba 21, a másodikba pedig 17 bába tartozott [250]. A megye 53 községe közül tehát 15 községben, a többi között pl. Halászi, Bezenye, Szentmiklós, Feketeerdő és Magyarkimlén is még csak tanulatlan bába sem volt. Nem csodálkozhatunk tehát Reiter Antónia megyei bába jelentésén, amely szerint még Óváron is 12 szülés levezetésénél nem tanult bábák működtek közre az egyik évben, és ezek a szülőnőket tudatlanságuk folytán csak meggyötörték [251]. A bábák egyébként - mint azt a chirurgusoknál is láttuk - valamennyien németek voltak. Érdemes megemlíteni a megyei orvosnak azt a megjegyzését a bábák összeírásakor, miszerint ezek a tanulatlan bábák a pesti egyetemre vizsgázni nem mehetnek kis jövedelmük és szegénységük folytán. Mivel sem írni, sem olvasni nem tudnak, így semmiféle oktatást vagy irányítást nem fogadnak el, de nem is akarnak elfogadni [252]. Mindezek ellenére jelentős intézkedés a tanulatlan bábák ellen - éppen mert kevesen vannak, alig történik, csak súlyosabb esetekben tiltják el őket a gyakorlattól, így tiltják el Pislim Terézt a bábagyakorlattól 1787-ben, mert közreműködésével súlyos betegséget okozott egy szülőnőnek [253]. Egy másik és a bábákkal foglalkozó 1786. évi jelentés már bizonyos