Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

íratja [171]. De kötelezi a megyei főorvost arra is, hogy a seborvosok és bábák erkölcsi magatartásáról jelentést tegyen [172]. Küzdelem folyik a divat kilengéseivel, egészségtelen túlkapásaival szemben is. A helytartótanács rendeletéből kitűnik, hogy a nők nem ismerik a „mejjpáncélt (mider)", a fűző használatának egészségtelen voltát. Felhívja tehát a megye a neveléssel foglalkozókat, hogy óvják a nőket a fűző használatától [173]. Majd rendelet jelenik meg, mely szerint fűzőt csak orvosi rendeletre szabad használni [174]. Ügy látszik azonban, hogy a tilalom nem sokat használt, mert később már elriasztó példákkal is igyekeztek az érdekelteket visszatartani a fűző használatától. Pest város tanácsának közlése szerint Gál Terézia 18 éves nő bálban, tánc közben hirtelen meghalt. Orvosi megállapítás szerint oly erősen fűzte magát, hogy a vér nem tudott zavartalanul keringeni, a vér a fejébe futott és halált okozott. E szomorú példa alapján a nőket ismételten figyelmeztetni kell a fűzők egészségtelenségére. Az iraton levő megjegyzés a következő: ,,A fűző káros hatásáról szóló röpirat publicáltatott!" [175]. Az akkor divatos és sokak által használt szépítőszerek közül a fehér és vörös színű arcfesték behozatalát és árusítását is eltiltják, mérgező hatásuk miatt [176]. De tilos a lakóházak tömjénnel való füstölése is, melyet a járványok alkalmával használtak fertőtlenítés céljából [177]. Igaz azonban az is, hogy továbbra is megengedett a különféle füvekkel való füstölés. Ez azonban csak írott malaszt volt a fertőzés meggátolása tekintetében. Ingyen gyógyítás céljából összeíratta a megye járásonként az arra rászoruló tehetetleneket, illetve szegényeket is. A nezsideri járásban 67, az óváriban 58 volt az 1786. évben [178]. Ugyancsak egészségügyi szempontból összeírták a cigányokat is. 1769-ben eszközölt összeírás szerint a megyében összesen 428 cigány volt. Ebből az óvári járásban 189, a nezsideriben 249 [179]. 1786-ban a nezsideri járásban 124 cigány volt, míg az óváriból nincsen feljegyzésünk [180]. A két összeírás adatainak összevetése szerint a nezsideri járásban éppen a felére csökkent a cigányok száma és valószínű, hogy az óvári járásban is hasonló lehetett a helyzet. Ennek oka valószínűleg a cigányok állandó vándorlása volt, és vagy 1769-ben volt sok idegen cigány a megyében, vagy 1786-ban volt sok a megyén kívül. Jelentkezik már ebben a korban az orvosi etika, valamint a fele-