Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

seborvos volt, akik közül 12 az első, nyolc pedig a második osztályba soroltatott. Az első osztályban azok szerepeltek, akik egyetemi vizsgát tettek vagy valamely híresebb professzor előtt vizsgáztak. így heten a bécsi egyetemen, hárman pedig a budain, míg kettő a pozsonyi chirurgus-céhben Torkos Justus János pozsonyi orvosdoktor előtt vizsgázott. A második osztályba azokat a seborvosokat sorolták, akik valamelyik orvos mellett működtek már ugyan, és hajlandók arra is, hogy a pesti fakultáson vizsgát tegyenek, de eddig még nincsen vizsgájuk. Ilyen seborvos volt 8, akik a megyei vagy valamely orvos előtt vizsgáztak, sőt volt olyan, aki mint volt katonai felcser „valamely katonaorvos előtt vizsgázott egykor", de megnevezni nem tudta, hogy ki előtt. Ezeknek pótlólag kellett vizsgát tenniök [136]. Jellemző egyébként, hogy a megye seborvosai mind német nyelvűek voltak, magyarul egyikük sem tudott. Egy másik kimutatás viszont csak négy olyan diplomás seborvost tüntet fel a következő évben, akik minden betegséget gyógyíthatnak. Felsorol ellenben olyan három chirurgust, akik borbélyok és egyedül csak érvágással és köpülyözéssel foglalkozhatnak [137]. Rendezi közben a megye a megyei seborvosok fizetését is. 1786-ban az I. megyei seborvos fizetése évi 300 forint, a II. seborvosé 200 forint, a III. és IV. seborvosé pedig 150-150 forint. Az akkor már egyesült Győr-Moson megye hivatalos seborvosai ekkor sorrendben: Frankenburg Ferenc, Holcsek Mátyás, Szalay Mihály és Sauer János [138] voltak. Kimondja egy megyei határozat azt is, hogy az orvosoknak napidíj és előfogat is jár hivatalos kiküldetéshez a megyén belül. A napidíj összege kettő forint [139]. Kötelezték a megyei seborvosokat külön vizsgára szülészetből, különben állásukat vesztik. így kötelezték a vizsga letételére Holcsek Mátyás megyei seborvost is [140]. Az orvostudomány fejlődése megkövetelte, hogy a nagyon is elterjedt babonaság, kuruzslás, a hozzá nem értők gyógyításával szemben a hatóságok kellő eréllyel fellépjenek. Általános rendelkezés jelenik meg tehát, mely eltiltja a beavatkozást az orvos által kezelt betegek gyógyításába [141]. Jóslóknak, jövendőmondóknak is tilos a gyógyítás [142]. Eltiltják továbbá a nőket a betegek gyógyításától [143]. Eljár a megye azokkal szemben is, akik kellő igazolás nélkül foglalkoznak gyógyítással. Pozsonyból pl. egy irgalmasrendi barát átjárt Oroszvárra