Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

seborvos volt, akik közül 12 az első, nyolc pedig a második osztályba soroltatott. Az első osztályban azok szerepeltek, akik egyetemi vizs­gát tettek vagy valamely híresebb professzor előtt vizsgáztak. így heten a bécsi egyetemen, hárman pedig a budain, míg kettő a po­zsonyi chirurgus-céhben Torkos Justus János pozsonyi orvosdoktor előtt vizsgázott. A második osztályba azokat a seborvosokat sorolták, akik valamelyik orvos mellett működtek már ugyan, és hajlandók arra is, hogy a pesti fakultáson vizsgát tegyenek, de eddig még nincsen vizsgájuk. Ilyen seborvos volt 8, akik a megyei vagy vala­mely orvos előtt vizsgáztak, sőt volt olyan, aki mint volt katonai felcser „valamely katonaorvos előtt vizsgázott egykor", de megne­vezni nem tudta, hogy ki előtt. Ezeknek pótlólag kellett vizsgát tenniök [136]. Jellemző egyébként, hogy a megye seborvosai mind német nyelvűek voltak, magyarul egyikük sem tudott. Egy másik kimutatás viszont csak négy olyan diplomás seborvost tüntet fel a következő évben, akik minden betegséget gyógyíthatnak. Felsorol ellenben olyan három chirurgust, akik borbélyok és egyedül csak érvágással és köpülyözéssel foglalkozhatnak [137]. Rendezi közben a megye a megyei seborvosok fizetését is. 1786-ban az I. megyei seborvos fizetése évi 300 forint, a II. seborvosé 200 forint, a III. és IV. seborvosé pedig 150-150 forint. Az akkor már egyesült Győr-Moson megye hivatalos seborvosai ekkor sorrendben: Frankenburg Ferenc, Holcsek Mátyás, Szalay Mihály és Sauer János [138] voltak. Kimondja egy megyei határozat azt is, hogy az orvosok­nak napidíj és előfogat is jár hivatalos kiküldetéshez a megyén belül. A napidíj összege kettő forint [139]. Kötelezték a megyei seborvoso­kat külön vizsgára szülészetből, különben állásukat vesztik. így köte­lezték a vizsga letételére Holcsek Mátyás megyei seborvost is [140]. Az orvostudomány fejlődése megkövetelte, hogy a nagyon is el­terjedt babonaság, kuruzslás, a hozzá nem értők gyógyításával szem­ben a hatóságok kellő eréllyel fellépjenek. Általános rendelkezés je­lenik meg tehát, mely eltiltja a beavatkozást az orvos által kezelt betegek gyógyításába [141]. Jóslóknak, jövendőmondóknak is tilos a gyógyítás [142]. Eltiltják továbbá a nőket a betegek gyógyításától [143]. Eljár a me­gye azokkal szemben is, akik kellő igazolás nélkül foglalkoznak gyó­gyítással. Pozsonyból pl. egy irgalmasrendi barát átjárt Oroszvárra

Next

/
Thumbnails
Contents