Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 28. (Budapest, 1963)

Kulcsár Imre: Adatok Moson megye feudális korának egészségügyi történetéhez

gyógyítani. Mosón megye ezt megtiltotta, és egyben átírt Pozsony megyéhez, hogy a kérdéses egyént seborvosi bizonyítvány felmutatására kötelezze, ha továbbra is gyógyítani akar [144]. Az Oroszváron levő seborvoshoz szintén a megyei orvost vizsgálatra küldték ki, mivel tudományáról kellő igazolást nem mutatott fel [145]. Úgy látszik, hogy Oroszvár kedvelt helye volt a kuruzslóknak, mert más alkalommal az Oroszváron lakó özvegy patikusnét tiltja el a megyei hatóság a jogtalan orvoslástól [146]. A mosonszentmiklósi seborvos - mivel bizonyítványa nem volt - nem folytathatja tovább mesterségét [147]. Staller nevű patikusné is gyógyított (vajon a patikusnék erre hajlamosak voltak?), s ezért szigorú megintésben részesült [148]. Mindezeken kívül a helytartótanács utasítása alapján a megye mindent elkövet az orvosok és seborvosok útján, hogy a köznép felvilágosítást nyerjen, de maguk a sebészek is tájékozottak legyenek és kellő oktatásban részesüljenek a gyakrabban előforduló betegségek, illetve balesetek elhárításáról, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Erre bizony nagy szükség volt, mert a sebészek nagy többsége a mesterség megszerzése után alig, vagy sehogy sem képezte magát az orvosi tudományok haladásának megfelelően. Vegyük csak azt a példát, hogy Neumann András chirurgus hagyatékában mindössze öt forintra becsült, illetve annyi értékű orvosi könyvet találtak, míg chirurgusi felszerelésének értéke hét forint 50 Kr volt [149]. Bizony ez szegényes felszerelésről tanúskodik, de arról is, hogy a szükséges orvosi szakkönyvei sem voltak meg. A megye közölte az orvosokkal, a seborvosokkal pl., hogy a pesti egyetemen botanikus kert létesült, ahonnan különböző ritka gyógynövényeket lehet beszerezni [150]. Mócsy Károly orvos kézikönyvét, amely magyar nyelven jelent meg a bábák oktatására ]i$i[, ajánlja ugyan a megye az illetékeseknek, de hasztalan, mert Mosón megyében ebben az időben sem az orvosok, a chirurgusok, sem pedig a bábák nem tudtak magyarul. Ilyen mű volt a budai orvosi fakultás felhívása is „Lues Venerea" címen, a bujakór elterjedésének megakadályozására [152]. Olyan oktató füzetet ajánl a megye az orvosoknak és a nagyközönségnek is, amely a must gőzében elfulladt személyek megsegítéséről szólt. [153]. Hasonló intézkedés történik a széngázban fulladtakkal kapcsolatban is [154], sőt később a szénnek a lakószobában való használatát, mint az egészségre károst, meg is