Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Füves Ödön: Magyarországi újgörög telepesek és az orvostudomány

MAGYARORSZÁGI ÚJGÖRÖG TELEPESEK ÉS AZ OR V O S J I I) O M Y X Y írta : Dr. FÜVE S Ö D Ö N (Budapest) XVIII. század folyamán részben a török elnyomás elől menekülve, részben pedig a gyors meggazdagodás reményétől fűtve nagy számban jöttek Magyarországra görögök [1] és görögül beszélő cincárok [2], akik ügyességük, valamint vámkedvezményük következtében magukhoz ragadták az ország egész kereskedelmének nagy részét, és hamarosan hatalmas vagyonra tettek szert [3], Az anyagi jólét lehetőséget nyújtott a görög telepeseknek műveltségük emelésére is. A görög szórványt leginkább összekötő két tényezőnek: a közös nyelvnek és a vallásnak intézményes ápolása az iskolában, ill. a templomban számukra mindig központi feladat volt. A nyelven és a valláson kívül a szellemi élet más területei is érdekelték a magyarországi görögöket, pl. a történelem, a jog, a pedagógia. A természettudományok közül leginkább az orvostudománnyal foglalkoztak. Kutatásaink közben az alábbi adatokat találtuk, amelyek a görögöknek a magyar, ill. nyugati orvostudományok iránti érdeklődéséről tanúskodnak: Budán kezdte orvosi tanulmányait a görögök nagy költője Athanasius Christopulos (1772—1849), akit újgörög Anakreonnak szoktak hívni [4]. Pesti orvostanhallgató volt a macedóniai Sziatisztából származó Dimitriosz Panajótisz, akinek 1822ben Pesten jelent meg a betegséget előidéző okokról szóló értekezése [5]. Ugyancsak pesti orvoskaron tanult Rosa György is, aki az „Untersuchungen über die Romanier oder sogenannten 18 Orvostörténeti közlemények 970