Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Füves Ödön: Magyarországi újgörög telepesek és az orvostudomány

Wlachen" című, 1808-ban megjelent munkájában a cincárok eredetét vizsgálta [6]. 1826-ban a magyar fővárosban szerzett orvosi oklevelet az irodalmi érdeklődésű macedón—görög Bekella Demeter. Értekezése ,,Dissertatio inauguralis medica sistens ideám generalem hominis physiologice et pathologíce considerati. . . " címet viselte. Trandaphil Kozma 1837-ben nyomatta ki Budán gyógyszerész-doktori értekezését ,

.Bases et acida plantarum aerium" címmel [7]. A pesti egyetemen szerzett orvostudori oklevelet 1840-ben, majd ugyanott lett később, 1865-ben az állattan és boncolástan ny. r. tanára Margó Tivadar (1816—1896), akinek ősei Macedóniából jöttek hazánkba, és Ercsiben, Adonyban, Rácalmáson voltak kereskedők. Margó Tivadar tudományos működését Entz Béla méltatta 1898-ban tartott akadémiai emlékbeszédében [8]. A magyarországi görög származású orvosok közül a legismertebbek egyike Argenti Döme [9] váci orvos volt (1809—1893). 1836ban jelentette meg a fejfájásról szóló disszertációját [10]. A hasonszenvi gyógymódról írt könyve több kiadásban látott napvilágot [11]. Az Argentiek Chios szigetéről származtak. Argenti Döme apja jómódú váci kereskedő volt, és rokonságban állott a bécsi Argenti kereskedő családdal [12]. Elszerbesedett görög családból származott Apostolovics János, aki 1757-ben Hallében szerzett orvosi oklevelet. Doktori értekezése: „Modus quo affectus animi in corpus humánum agunt genera tim" címmel jelent meg. E mű ajánlásában a következőket olvashatjuk: „Ego ex incluta natione Serbica et primus forte, qui ad medicas scientias animum adplicuit." Ugyanebben az időben Halléban működött Mádai Dávid Sámuel orvos [13] is, akinek az ott megjelent „Kurze Nachrichten von dem Nutzen und Gebrauch einiger bewährten Medicamenten" c. művét Adami János [14] Nagyszebenben fordította le újgörögre, és ezt a fordítást Halléban kétszer is kinyomatták (1756,1766). Dimitriosz Karakaszisz sziatisztai származású pesti görög ifjú [15] ugyancsak ezekben az években volt hallei orvostanhallgató. A XVIII. század közepe táján Apostolovics J. és Karakaszisz D. hallei tartózkodása meggyőzően bizonyítja a hallei protestáns egyetem és a magyar ortodoxia egymáshoz való közele-