Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)
Dr. Tóth Tibor: Az embertani szisztematika alapvető kérdései
70,3; és fehérek- 70,5) és a praesacralis csigolyák alsó méreteinek, valamint a koponyatérfogat- és termet-variabilitásnak az adataiban, továbbá az izzadságmirigyek topográfiai-gyakorisági (homlok, tenyér és talp) eloszlásában (Comas, 1951; Morant, 1951; Nyeszturh, 1958b, 1960a; Roginszkij — Levin, 1955). e) A pszichotechnikai vizsgálatok (Knox — Moron, Knox Cube Imitation, Form Substitution, Army Alpha, Army Mental Testek) eredményei egyrészt csak akkor tekinthetők reálisaknak, ha a megfelelő (fejlett vagy fejletlen) társadalmi miliőt, a szociális származást mint lényeges meghatározó faktort is figyelembe veszik; másrészt számos ilyen vizsgálat teljes mértékben igazolta pl. az europoid és negroid fajtacsoportok képviselőinek teljes szellemi egyenértékűségét. Ugyanis az USA északi, iparilag fejlettebb államaiban élő négerek képességindexe (IQ) jóval magasabb, mint az FSA mezőgazdasági jellegű déli államaiban, vagyis fejletlenebb társadalmi viszonyok között élő fehéreké. A képességbeli különbségek variációja minden fajtacsoportra jellemző; a biofizikai károsodások az emberiség bármely fajtacsoportjánál egyaránt előfordulhatnak, de profilaktikusan, széleskörűen intézményesített társadalmi jellegű eljárásokkal azok csökkenthetők, lokalizálhatok vagy megszűnte the tők. A képességek kibontakoztatásában egyedül a társadalmi faktornak van döntő, meghatározó szerepe (Morant, 1951; Roginszkij, 1938). f) Az emberiség általános evolúcióján belül a Homo sapiens kialakulási folyamatának végétől, vagyis a felső paleolitikum kezdetétől fő jellemző a társadalmi fejlődés; épp ezért az emberiség szellemi egyenértékűsége nem téveszthető össze a társadalmi fejlődés utóbbi évszázadaiban előállott szociális szintkülönbségekkel, amelyek kizárólag a társadalmi törvényszerűségek helyes felismerésén alapuló szükséges intézkedések állal teljesen megszűnte the tők. Ezért az emberi társadalomtörténe l feltárásával foglalkozó humán-tudományok (történelem, régészet, néprajz, nyelvészet) eredményei nem mellőzhetők az emberiség egves fajtacsoportjainak összehasonlító képességanalízisében (Leirts, 1951; Little,' 1952; N vesz turn, 1958b, 1960a; Roginszkij, 1941, 1947, 1949, 1951; 1955 Levinnel együtt). gj Az emberiség fajtacsoportjainál meglevő (az embertani szisztematika szempontjából kétségtelenül fontos) jellegegyüftesek differenciája az egyenértékűség tekintetében semmilyen jelentőséggel nem bír. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyes fajtacsoportok jelleg-areálja társadalmi faktor következtében többször változott, amennyiben gazdasági okok hatására az egyes fajtacsoportok képviselői kisebb vagy nagyobb egységekben elhagyták eredeti letelepedési helyüket. Tehát az esetleges geográfiai izoláltság társadalmi-szociális faktor hatására változott vagy változhat meg! Az europoid, mongoloid