Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában

mazása a társadalom területén egyszerű frázis, akármilyen szándékkal történjék is ez. Hibái ellenére Lechner Károly élete végéig becsületes, haladó tudós maradt. Erőteljesen felemelte szavát a polgári társadalmat mételyező alkoholizmus és prostitúció ellen. Őszintén hitt az emberiség jobb és tisztább jövőjének lehetőségében. Követelte, vessenek véget a polgári politikai képmutatásnak, és a „Si vis pacem, para bellum" hazug jelszavát helyettesítsük a „Si vis pacem, para pace" igaz emberi programjával. Reflexelméletének kiinduló pontja a német kísérleti lélektani iskola munkássága volt, jóllehet annak dualizmusát messze maga mögött hagyta. Munkásságára A. A. Herzen művei révén /. M. Szecsenov tevékenysége is hatott. Ismeri Bechterew és Tarachanov munkásságát. Dolgozataiban Pavlov nevét két ízben is említi. Mindkét esetben azonban az orosz tudósnak 1903 előtt írt műveiről van szó, tehát olyan időszakról, amikor Pavlov még nem dolgozta ki a feltételes reflexekről szóló tanítását. Nem kétséges tehát, hogy reflexelméletében Lechner Károly legnagyobbrészt önálló megfigyelésekre és magyarázatokra támaszkodott. A kolozsvári tudós munkássága értékes és bátor hozzájárulás a nervizmus eszméinek fejlesztéséhez. Evolucionista szemléletre támaszkodó, az egész emberi szervezetet átfogó reflexelméletet dolgozott ki. Materialista meggyőződésével egyezően minden tudati működést az agyreflexekre vezetett vissza. Éppen ezért a nervizmus első előfutárainak sorában nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is ott kell szerepelnie Lechner Károly nevének.