Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

E. D. Gribanov: Orvosok és orvosi intézetek ex librisei Oroszországban és a Szovjetunióban

0 11 V 0 S 0 K É S ORVOSI INTÉZETEK EX LIBRISEI OROSZORSZÁGBAN ÉS A SZOVJETUNIÓBAN ír ta : E. D. G R I B A N O V (Moszkva) ^z utóbbi időben a Szovjetunióban lényegesen emelkedett az érdeklődés az ex librisek vagy könyvcímkék iránt, amelyeket a könyvtárak tulajdonosai a könyvkötések belső oldalára ragasztanak. Ezeken a címkéken — vagy ahogy nálunk nevezik -— könyvtárjegyeken vagy könyvjegyeken — rendszerint fel van tüntetve a könyvtulajdonos neve, és az érdeklődési körét vagy foglalkozását kifejező rajz. Hazánkban évről évre növekszik a magánkönyvtárak száma, és sok könyvgyűjtő törekszik arra, hogy saját ex librise legyen. Észrevehetően növekedett az ex libriseket készítő grafikusművészek száma is. 1952 óta rendszeresen rendeznek kiállításokat az új ex librisekből, és megjelenik a kiállítás katalógusa is. Leningrádban, a Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő, Gorkijról elnevezett Tudósok Házában az 1960-ban rendezett kiállításon több mint 600 új ex librist mutattak be. Az orvostudomány és az egészségvédelem hallatlan fejlődése, valamint az egészségügyi dolgozók számának növekedése hazánkban érthetővé teszik az utóbbi időben az orosz ex librisek fejlődéstörténete iránti érdeklődést. A könyvnyomtatás feltalálása előtt, amikor csak kézzel írt könyvek léteztek, azok tulajdonosai a könyv tulajdonjogának megjelölése céljából gyakran feltüntették nevüket a könyv első lapján.