Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában

A gondolkodás esetén létrejövő izomfeszülésekre vonatkozó készüléke mellett hasonló szerkezeteket hozott létre a figyelmet, a hangulatokat és az indulatokat kísérő izomfeszülések vizsgálatára is. Klinikáján egy a pszichés folyamatok reakcióidejét mérő, a mai tachistoscophoz igen hasonló, ún. ingerkészüléket szerkesztett. A készülékben összefüggéstelen szavak, számok jelentek meg. A vizsgálatra felszólított egyénnek jeleznie kellett azt a pillanatot, amikor felismerte a bemutatott ábrát. E pillanatban villamos készülék szakította meg a kísérlet elején megindított óramutató működését. A felismerés gyorsasága valóban mérte a figyelmet és az asszociáció erejét is. Lechner Károly azon állandó törekvése, hogy a pszichés folyamatok tanulmányozására objektív módszert dolgozzon ki, kimagasló érdeme marad. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy az általa kidolgozott eljárás nem válhatott a tudati tevékenység tanulmányozásának egyetemes módszerévé. Ez a korlátozottság jellemzi reflexelméletét is. Annak ellenére, hogy felfogását természettudományos alapokra igyekezett felépíteni, a megfelelő élettani módszer hiányában, a dialektikus materialista filozófia iránytűjétől megfosztva, reflexelmélete nemegyszer tett engedményeket kora mechanizmusának és energetizmusának. Több ízben is kidomborítja, hogy az anyag mozgás nélkül épp oly elképzelhetetlen, mint a mozgás anyag nélkül, mégis egyes írásaiban elválasztja az anyagot a mozgástól, és metafizikus módon mutatja be azokat. Sőt, öregkori írásaiban hajlamos arra, hogy az anyag elsődlegességét feláldozza ,,az energia" kedvéért. Határozott determinizmusa ellenére nem érthette meg, hogy az emberek tevékenységét végső fokon társadalmi létük határozza meg. Ez a kiváló természettudós botladozott a társadalmi kérdések magyarázatában. A háborúkat és a forradalmakat az emberiség „idegességével" magyarázta. Akárcsak Bechterew, azt a hibát követte el, hogy reflexelméletét igyekezett kiterjeszteni a társadalomra is, és annak jelenségeit az ún. társadalmi reflexek segítségével igyekezett magyarázni. Ez a kísérlete egészében organicista jellegű. Lenin joggal állapítja meg, hogy a biológiai fogalmak alkal-