Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 27. (Budapest, 1963)

Dr. Spielmann József: Adatok a nervista eszmék történetéhez Romániában

minden megnyilvánulása mozgásra vezethető vissza". (A psziché materiális alapjai, Orvosi Hetilap 1912. 1. old. különlenyomat.) Kora élettani kutatóinak többségével együtt Lechner csupán fiziko-kémiai törvényszerűségeket lát az életjelenségekben. Nem jut el ahhoz a felismeréshez, hogy a pszichés működés nem bármely anyagnak, hanem csupán a történelmi fejlődés folyamán legmagasabb szervezettségéhez eljutott anyagnak mozgásformája. De a művében olyannyiszor felcsillanó spontán dialektika megsejtésével hangoztatja: ,,Csak azon mozgásalakból válik a protoplazma számára inger, amely fizikális mozgásból fiziológikus mozgásba képes átmenni (A mozgás transformációja), azaz abból, amely — az organizmusra hatva vissza — fizikális természetű hullámmozgásait az organikus sejtek molekuláris mozgásaira átviheti". (A tudatosság ténye szellemi életünk eseményeiben. Atheneum 1892. 1. szám, 186. o.) A külső vagy belső inger, amelyet központi idegrendszerünk felfog, az agyban tudati ténnyé alakul át. De az ilymódon létrejövő érzetek, képzetek, új folyamatok és mozgások kiindulópontjává válnak, s a szervezet válaszreakciójához vezetnek. A szervezet által felfogott és átalakított külső vagy belső mozgás tehát új mozgáshoz vezet. Ez nem más, mint a reflex. A reflex — hangoztatja Lechner — nem idegen jelenség a természeti törvények sorában, hanem éppen az a mechanizmus, melyen keresztül az állati szervezetben az energia és a mozgás megmaradásának törvénye megnyilvánul. Lechner Károk] reflexelméletének egyik tartópillére evolucionista felfogása. A faj és egyéni fejlődés folyamatában szerinte a reflexműködés fejlődésének döntő szerepe van. Ez biztosítja az egyénnek a környezethez való aktív alkalmazkodását, amenynyiben a szervezetet arra képesíti, hogy ,,minden életnyilvánulásaiban adott ingerekre, szabatos válaszképpen, meghatározott aktív jelleggel feleljen". (A kéreggátlásról, Orvosi Hetilap 1882.) Abban a mértékben, ahogy az élőlények egyre összetettebb formákat öltenek, fejlődik a reflextevékenység is. A reflextevékenységet jelölve meg azon alapvető folyamat-