Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)
Dr. Raffy Ádám: Blandrata György olasz orvos és a XVI. századbeli Erdély közegészségügye
számos és részletes adat áll rendelkezésünkre. De a Gynaeceorumról egészen Malacarnéig senki sem tud semmit. Burián Mihály, gyulafehérvári kanonok 1806-ban vaskos kötetet írt Blandratáról. Ebben a műben igen alapos dokumentációval követi Blandrata életútját; például 9 oldalon bizonyítja több szerzővel szemben (Sandius, Weszprémi, Bayle stb.), hogy Blandrata nem 1563ban került Erdélybe, Izabella halála után, amint ezt e szerzők állítják, hanem már korábban is Erdélyben volt, mint Izabella udvari orvosa. Négy fejezetben négy nyomós érvet hoz fel ennek bizonyítására. Ez érvek között egyáltalában nem szerepel a Gynaeceorum, márpedig egyetlen más érvre sem lett volna szükség annak bizonyítására, hogy Blandrata már régen Izabella orvosa volt, csupán a neki ajánlott állítólagos Gynaeceorumra. Ez a megdönthetetlen bizonyíték feleslegessé tett volna minden okmányszerű bizonyítást. De Burián nem tudott semmit a Gynaeceorumról, mint ahogyan egyetlen kortárs vagy közvetlenül következő utód sem ismerte, például Weszprémi sem. 1943-ban egy XVI. századbeli magyar nyelvű orvosi könyv jelent meg először nyomtatásban, amelynek kézirati példányát a marosvásárhelyi híres Teleki-könyvtárban találták meg. E könyvről a legkörültekintőbb kritika megállapította, hogy 1570 körül készülhetett. Beceptúrájában és terápiás javaslataiban számtalan korabeli neves orvosra hivatkozik, például a már említett Adorno doktorra, Szapolyai orvosára is. Blandratáról, aki e mű keletkezésének idején Erdélyben élt, egy szó sem esik. Már pedig ha megírta volna a Gynaeceorumot, nem kétséges, hogy hivatkozott volna reá. Ha még meggondoljuk, hogy nekünk egész Európában e műnek egyetlen példányát sem sikerült felkutatnunk, sőt Malacarne előtt egyetlen hivatkozást sem tudtunk találni reá, több, mint kétségesnek vesszük megjelenését. Be kell azonban vallanunk, hogy így vagyunk Blandrata többi művével is, amelyeket Malacarne a legnagyobb elragadtatással dicsér. Sőt, szerinte éppen azért hívták meg Blandratát már 1539-ben az erdélyi udvarba, mert orvostudományi művei őt már akkor egész Európában híressé tették. Vagyis a 23 éves Blandrata már egész sor nagyszerű orvosi munkát írt, s európai hírnévre tett szert! Ha még eltekintenénk is a felhozott objektív
