Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Raffy Ádám: Blandrata György olasz orvos és a XVI. századbeli Erdély közegészségügye

valóban a mai Svájc szerepét töltötte be Európában. A török elől menekülő keresztények és az ellenreformáció hihetetlen türelmetlenségének minden nyugati üldözöttje is itt lelt új otthonra. Ez üldözöttek közé tartozott Blandrata. A török pusztítástól megkímélt Erdély a legtöbbet őrzött meg az olasz rinascimento tárgyi és szellemi értékeiből. A rinascimento a Magyarország nagyhatalmi helyzetét felépítő Mátyás király alatt érte el csúcspontját. Mátyás házassága révén is szoros kapcsolatba került Itáliával. Renaissance udvarát, olasz építészeit, művészeit, tudósait, világhírű kódexeit az európai egyetemes kultúrtörténet megfelelő fejezeteibe iktatta. Termeszetesen orvosai is olaszok voltak: Francesco Fontana, Lorenzo Roverella, Francesco da Brescia és Geleotto Marzio de Narni, valamint Gianbattista Canano, s Egano Fiorini. A Mátyás udvarában élő, vagy ott megfordult orvosok, akik a kor szellemében az „uomo universale" fogalmának megközelítésére törekedtek, nemcsak orvosi és filozófiai, hanem politikai és diplomáciai működésben is jeleskedtek. Mátyás utódjának., II. Ulászlónak udvarába került Giovanni Manardo, a kitűnő ferrarai professzor, aki később a Mohácsnál elesett II. Lajosnak is orvosa volt. De olasz orvos — Adorno doktor — kezelte Zápolya Jánost, Erdély első fejedelmét is. Zápolya János özvegyénél, Izabella királynőnél kezdte karrierjét Blandrata György. Mellőzöm Blandrata montpellieri doktorrá avatásától Erdélybe való érkezéséig eltelt éveinek nyomon követését. Feladatom, hogy kifejezetten csak az erdélyi Blandratával foglalkozzam. Blandrata neve rengeteg XVI. századbeli írott és nyomtatott emlékben bukkan fel. Életének bizonyos fázisairól sajátságosan már közvetlenül halála után is a legellentmondóbb adatokat találjuk. Talán egyedül abban egyeznek meg a vélemények, hogy Saluzzóban született, s hogy Montpellierben tanult. Születésének időpontja azonban már vitás. Úgyszintén vitás, hogy avatásának 1533-ra tett időpontjától Erdélybe való érkezésének idejéig hol és meddig tartózkodott. A Blandratára vonatkozó legismertebb munkát, amely aztán majdnem 150 esztendeig forrásmunkának számított, Vincenzo Malacarne pádovai professzor írta 1814-ben. E mű minden tör-