Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 26. (Budapest, 1962)

Dr. Birtalan Győző: Alkímia és az európai feudalizmus

állam, létrejött az osztálytársadalom. A békejellegű berendezkedésben, az új gazdasági renden épülve egyre világosabban láthatóvá vált a nemesek, a papság, a különböző fokú jobbágyok, a városi polgárság elkülönült csoportja. E csoportok kollektív érdeke egyre inkább követhető, mint mozgató erő az események menetében. Idők folyamán e csoportok karakterisztikuma is jól meghatározhatóvá vált, amint azt később az események áramában élő emberek pl. a XIV. században maguk is jól láthatták. Gondoljunk csak a canterbury mesék alakjaira. De az elkülönülés irányába hatott a középkorban hangsúlyozott, kidomborított — természetesen felülről irányított — eszmény a világ hierarchikus rendjéről. Ezt az eszményt, mint ahogy az egész ideológiát, a papok rendje, illetőleg a rendet képviselő római egyház formálta meg és közvetítette. Ennek az ideológiának indítékait és hatását áttekinteni, alkalmazkodását az egyes osztályok magatartásához értékelni természetesen nem feladatunk. Összegezve azonban megállapíthatjuk róla: évszázadokon át igazolta a feudalizmus rendjét, és nemcsak igazolta, hanem kritikus pillanatokban összes energiáját mozgósította is a rend fenntartásáért. Visszatérve a hierarchiára, ennek az osztálytársadalmakban öly fontos elvnek a középkori egyház adta meg a legáltalánosabb érvényű megfogalmazását. Ez határozta meg a természet akkori szemléletét, és szentesítette egyben az alkímia egyik ősi alaptételét is. A régi újplatonikus eredetű felfogás szerint minden létező dolog a rangok lépcsőzetességében ítélendő meg. Mindennek megvan a maga természetes helye ezen a skálán, a szervetlen anyagtól a képzeletszülte lényekig, az angyalokig, amelyekkel a kozmoszt népesítették be. A világon tapasztalható mozgás lényege a léleké, mely tulajdonképpen erkölcsi természetű, célja a tökéletesedés. A változások mögött e folyamat vonul, természetesen a visszahúzó sötétség és gonoszság erőinek ellenében. A metafizikai és a reálisnak nevezhető ismeretanyag aránya változó. A természettudományos világkép előtti időszakot a metafizikai rész túlsúlya jellemezte. A filozófiai rendszerek nél-