Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Magvarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században

MAGYARORSZÁGI GYÓGY VI Z VIZ S GÁLÁT OK A XVIII. SZÁZADBAN írta : Dr. S Z Ő K E FALVI- N AGY Z O L T A N (Eger) "Magyarország, valamint borban, gabonában, legkülönösebb ültetvényekben és a leggazdagabb ércbányákban a több európai országokat felülmúlja, éppúgy meghaladja azokat az orvosvizeknek bővségében és jóságában." ,,De vájjon ugyan mi lehet az oka, hogy Magyarországnak természetvizsgálói a magok tulajdon jovaikat megösmérni eddig oly keveset igyekeztek?" •— kérdezi 1777-ben FI einrieb Crantz bécsi professzor (a fordítás Nyulas Ferenctől, 1800-ból ered (33). Mi lehetett valóban az oka annak, hogy bár Magyarország aránylag nagyon sok és sokféle ásványvízzel rendelkezett, mégis oka volt Crantznak elmarasztalni a magyarországi kutatókat? Nyulas Ferenc válasza megvilágítja a lényeget:,,Valójában nem a tunyaság, sem éppen a tudatlanság okozza nálunk ezt a nevezetes hátramaradást. A közöttünk uralkodó szegénség legfőképpen az, ami ezen tekéntetben előmenetelünket gátolja." A török megszállás a XVIII. század kezdete előtt nem sokkal ért véget. Az ország élete az egykor megszállott és meg nem szállott területeken egyaránt nehezen jutott rendes kerékvágásba. Különösen lassan alakulhatott ki az ország értelmisége. Az egyháziakon kívül csak néhány orvos jelentette országunkban a tanultak táborát. Az egyházi főiskolák természettudományi műveltséget szinte semmit sem adtak. Még a -XVIII. század közepén is a m agyai-országi jezsuita főiskolák Arisztotelész alapján tanították a fizikát. >