Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Kiss Ferenc: Apáthy István nehézségei
tikai munkatársa részletesen leírta ennek a tragikus nagyszebeni útnak a történetét a ..Korunk" c. kolozsvári folyóiratban. Apáthy életének erről az utolsó és őt lelkileg, testileg letörő szakaszáról nem akarok itt részletesebben szólani. A román orvostörténészek szemében ez a főkormánybiztosi szerep a legnagyobb akadátya annak, hogy vele, mint a kolozsvári magyar egyetem kiváló tudósával, érdemben foglalkozzanak. Engedjék meg nekem, hogy aki azokat az időket részint Kolozsváron, részint Budapesten éltem át, s aki Apáthyval repatriálása után js beszéltem, befejezésül elmondjam itt véleményemet mind a magyar, mind a román orvostörténészek felé. Az első világháború az osztrák—magyar monarchiára nézve az elrendezetlen nemzetiségi kérdés felrobbanásával végződött. A politikusok Bécsben naiv módon a háború végén is monarchiában. Budapesten Nagymagyarországban, Bukarestben Nagyromániában gondolkoztak, inkább álmodtak. Ma már könnyű megállapítani, hogy egyiknek az álma sem teljesült. Maniu Gyuláék sovinizmusa éppen úgy megbukott, mint a magyaroké. A román népi demokrácia Maniu Gyulát nem igazolta. Apáthy iá ; Maniu is csak lokálisan, erdélyi és nemzetiségi méretben gondolkodtak és nem számoltak a szocializmus világméretű erőivel. Szerintem mind nekünk magyaroknak, mind a román orvostörténészeknek félre kell tennünk az Apáthy—Maniu-féle idejétmúlt politikai különbséget, mint amelyet a történelem nem igazolt, és ha az ő életük munkásságában olyan progresszív eredmények vannak, melyek ma is időállóak, akkor azokat értékeljük ki tárgyilagosan. A román orvostörténészek velünk egyetemben bizonyára elismerik nemcsak Apáthy tudományos eredményeit, hanem azokat az alkotásait is (új ÁllattaniSzövettani Intézet, Diákmenza és Kollégium), melyek ma is díszei a kolozsvári egyetemnek. Mint szem- és fültanú. valamint hosszú pályám végén álló szakember nem szabadulhatok a gondolattól, hogy Apáthy nehézségeit belső, említett sajátosságai mellett főleg magyar kor- és kartársainak személyeskedő és szakszerűtlen magatartása okozta.
