Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kiss Ferenc: Apáthy István nehézségei

meg is történt. Sajnálatos, hogy ebben a közleményben Apáthynak nemcsak tudományos kérdésekben kellett vitáznia, hanem nyilvánosan is védekeznie kellett Retziusmár említett ama vádja ellen, hogy az ő eredményei csalásnak fognak bizonyulni. Ezen utolsó közleménye után (44 éves korában) beállott Apáthy utolsó és tudományosan lényegében meddő, 15 éves korszaka. Ezt az utolsó 15 esztendőt nevezem én Apáthy kisiklott korszakának. A kidolgozásra váró nagy mikrotechnikai munkája és a hirudok abbahagyott monográfiája helyett várospolitikai kérdésekbe bonyolódott, mint a kolozsvári Városi Tanács tagja és legsúlyosabb kárára beleszólt az elkeseredett erdélyi nemzetiségi kérdésbe is. Életének ebből az utolsó korszakából származnak haladószellemű társadalomtudományi előadásai, cikkei és könyvei. A tudományos téren szenvedett csalódásai, kartársainak intrikái nem oltották ki nagy szellemét, de érdeklődését áttolták társadalomtudományi térre. Ilyen irányú fejtegetéseiben aztán az előzőnél még élesebben tárta fel kora társadalmi romlásait. Ellenzéki politikai állásfoglalásából folyt, hogy az első világháború végén, Trianon körvonalainak felbukkanásakor, az 1918-as forradalom alatt Károlyi Mihály kormánya Apáthyt Erdély főkormánybiztosává nevezte ki. Hiba volt Apáthy részéről, hogy ő ezt a halvaszületett és hatalom nélküli, csupán veszedelmes címet jelentő megbízást elfogadta. Fegyveres erő hiányában Apáthy semmit nem tett rövid, árnyékszerű korín ánybiztossága alatt, sem Erdély védelmében, sem a románok, vagy a magyarságtól elpártolt szászok ellen. Az akkori események sodrában ennek az Apáthy-féle kormánybiztosságnak egyáltalán semmi említésreméltó jelentősége nem volt, bár hallottam olyan hangokat is, hogy Erdély elcsatolásáért Apáthy is felelős. A budapesti politikusokkal együtt Apáthy is abban a hiú reményben élt, hogy az első világháborút szabályos, régi típusú béketárgyalás fogja követni. Ebben a gondolkodásában ment el előzetes megállapodás alapján Nagyszebenbe a román Nemzeti Tanácscsal való tárgyalásra, ahol Maniu Gyula, a román Nemzeti Tanács elnöke őt elfogatta és hadbíróság elé állíttatta. Dr. Katona Jenő kolozsvári ügyvéd és Apáthy poli-