Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Kolosváry Gábor: Apáthy mint rendszerező elme a zoológiában források és személyes kapcsolat alapján
tenyészeteiből. Ezzel igazolta, hogy az inversióval megzavart fejlődés-menettel atavisztikus bélyegeket aktivált. A nagy emberek tragikumához tartozik, hogy korukat meghaladó eszméikkel, csoportosításaikkal, sőt eredményeikkel együtt buknak el a még éretlen kor irigyei és szkeptikusai túlerejével szemben. Egyedül maradt Apáthy abban is, hogy az alkatot elválasztotta az alaktól. Bár az orvosok igen helyesen alkalmazzák az alkat fogalmát és ebben messze megelőzik a zoológusokat, az utóbbiak súlyos tévedéssel pl. a Cicomaeformest még most is a gólya-alkatúaknak fordítják és használják. A csökönyös zoológusok hálátlanabbak voltak Apáthy fogalom-tisztító harcaival szemben, mint az orvosok — kik általában véve Apáthyban jobban megtisztelik a nagy magyar elmét, mint amazok. Az úttörők, a helyesbbítők helyzete nehéz. Sokáig marad magányos az, akit kora nem ért meg. Juhász Gyula költő méltán nevezte Apáthy Istvánt ravatalánál a „Nagy Magán yos^-nak. Halála után eltelt 40 esztendő még ma sem értette meg talán teljes mértékben homálytoszlató tiszta elméjét a biológiai szisztémák megalkotása terén. Utolsó előadásában Szegeden az állati lények szimmetriaviszonyainak rendszerezésével foglalkozott. Fejtegette a gastrulatio kérdéseit is, s a Cnidariusok szimmetria viszonyaiknak kialakulását. Foglalkozott még a részaránytalan szervezetekkel is, s többet nem hallottuk nemes szavait alárvult tantermeinkben. 1 [állani még nézeteket, hogy a rendszerezés csak játszi mívelet a tudományokban. Lett-é volna Apáthy István rendszerező elme akkor, amikor nem volt kifejezetten zoosystematikus? Könnyű lett volna néki mellőzni minden szisztematizálást — azzal a felkiáltással, hogy ő általános zoológus és orvosbiológus — hisztológus! Nem ezt tette! Hanem igenis a dolgok velejéig szisztematizált. Nemcsak élőlényeket, hanem életjelenségeket is. Tehát ott és oly intenzíven, ahol ezt ma sem teszik — holott minden tudományban a rendszerezés mint szintézis: elmellőzhetetlen agymívelet. Apáthy szintetizáló-koncipiáló, átfogó elméjű tudós volt. aki közel került a lényeghez. — mert távol marad az a lényegOrvostörténeti közi. 33
