Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Kolosváry Gábor: Apáthy mint rendszerező elme a zoológiában források és személyes kapcsolat alapján

tői, akiben a szintetizáló-koncipiáló, rendszerező törekvés nincs meg. Még egyről nem szabad megfeledkeznünk, ami Apáthy Istvánt a biológiában univerzális látású, széles elmei horizontú emberré tette: kapcsolata a tengerhez! Darwinnak egy híres mondása szerint a tenger élőlényei ismerete nélkül az állatvilág fejlődésének megismerése és megértése, a fejlődés gondalatának vérünkké tétele lehetetlen. Apáthy egyaránt volt a fejlődéstan, mint a tenger szerelmese. Életének fénykora, delelő akmikus férfikora két város kultúrája közt virult és fogta át elméje a biológiai horizontot: Kolozsvár és Nápoly. Mint tengerkutató is megelőzte korát hazánkban, mert azon kevesek közé tartozott, kik mentesek voltak a határokon belüli szűkebb mentalitás kizárólagosságától. A magyar ember általános indolenciája a tenger iránt nem volt sajátja. Darwin fenti mondásában nem frazeológiát, hanem a tengerek mélységével vetekedő mélységes igazságot látta és érezte fel. A „Najade" expedíciókon kívül Apáthy, s a harmincas évek néhány tengerjárásán kívül semmi nyoma a magyar zoológiában a tengerrel való tudományos kapcsolatnak. Apáthy és a nápolyi „magyar asztal" fogalom volt s a tenger és Apáthy közti tudományos frigy adta meg Apáthy szárrára azt a nagy látószöget, mellyel felmérte az ő korabeli biológia állását a mívelődésben. Összegezve: Apáthy mint rendszerező elme az ő korában haladó tudós volt. Haladást jelentett féregrendszere, melyet kiszélesített, s így a későbbi szintetizáló leszűkítést megkönynyítette. Haladást jelentett állatrendszere, melyet a protisták előtti kezdő-lényekkel egészített ki. Egészen sajátos volt rendszere a végzeményekről és a phylogenetikai szakaszsorról. Az élet jelenségek — bár kezdetleges — de három osztályú csoportosítása alapnak tekinthető a phylogenetikai sajátosságsor megalkotásánál, mert lehetővé tette a későbbi „Éleljelenségek rendszere" felállítását. Inverz-tenyésztési kísérleteivel pedig a kísérleti phylogeneti^ai-rendszertan míveléséhez nyújtott úttörő munkásságot. — Általában rendszerezé-