Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

Gar wundersam nur halb zur Welt gekommen. Ihm fehlt es nicht an geistigen Eigenschaften, Doch gar zu sehr am greif lieh Tüchtighaften. Bis jetzt giebt ihm das Glas allein Gewicht; Doch war er gern zunächst verkörperlicht" így mutatja be Goethe az objectív idealizmus termékét, aki intellectus archetypussal rendelkezik ugyan, azonban nincsen teste. A fő probléma, hogyan lehetne az objectív idealizmus szelleméhez structurât szerezni. Proteus válaszában a goethei fejlődéstan végső formája bontakozik ki. A tengerben keletkezett az élet és ott fejlődött a legegyszerűbb formáktól a bonyolultabbakig. Proleus: „Da muss es desto eher glücken; So wie er anlangt, wird sichs schicken. Doch gilt es hier nicht viel besinnen, Im weiten Meere musst Du allbeginnen! Da fängt man erst im kleinen an Und freut sich Kleinste zu verschlingen, Man wächst so nach und nach heran Und bildet sich zu höherem Vollbringen." Proteus szavai nyomán Thaies elmagyarázza Homunculusnak hogyan kell értenie a tenger isten szavait. Goethe így az első természetfilozófus, a materialista világkép megalkotója, tolmácsolásában ismerteti a fejlődéstan alaptörvényeit. Thaies: „Gieb nach dem löblichen Verlangen, Von vorn die Schöpfung anzufangen! Zu raschem Wirken sei bereit! Da regst du dich nach ewigen Normen, Durch tausend, abertausend Formen, Und bis zum Menschen hast du Zeit." A fejlődés tehát csupán előrehaladó utat ismer, ezt az utat megkerülni nem lehet. A tökéletes szellemi képességek nem jöhetnek létre függetlenül a szervezet fejlődésétől.