Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész
összeegyeztethetetlen a kizárólagosan induktív kutatási módszerrel. Az egész addigi rendszerezés alapja az induktív úton összegyűjtött tények halmaza — az új, a természetes rendszerezés kiindulópontja viszont a „dedukció'', az összes élőlényeknek egy közös őstől való levezetése volt. A goethei típus — mint Goethe biológiai nézeteinek „általánosa", közös deduktív kiindulópontja — azonban a legdöntőbb vonatkozásban mégsem az a konkrét általános volt, amelynek feltárására a születő biológia abban a korban és a későbbiek során állandóan törekedett. Az összes élőlények közös leszármazásának gondolata volt valójában az a konkrét általános, amelyet Goethe csak mint „titkot" sejtett meg, s amelyet csak a?_ „absztrakt" csontrendszerben tudott megragadni. Más szóval kifejezve: Goethe az élőlények egységes felépítésének gondolatát összehasonlíthatatlanul konrétebben ragadta meg, mint kortársainak legtöbb, — ezt az egységet azonban csak morfológialilag tudta értelmezni, illetve csak az összehasonlító csonttan területén tudta valóban kidolgozni. Mi jelentette Goethe korában ebben a vonatkozásban a konkrétság legmagasabb fokát? Kétségkívül Lamarck álláspontja, akinél például a „típus" predarwinista fogalma már a sejtes szövettel rendelkező, legprimitívebb élőlény megjelölésére konkretizálódott és ezzel megszűnt minden absztrakt, ködös és meghatározatlan vonatkozása. Lamarckníú már valóban a közös leszármazás feltevése, bizonyossággá vált tétele volt az a konkrét általános, amelyből az élőlények főbb csoportjait levezette. Nemcsak Goethe, hanem nagy kortársa Geoffroy Saint Hilaire sem tudott eljutni a típus ilyen konkretizálásához. Ismertes, hogy a Cuvier-xel lefolytatott vita során állandóan ingadozott a típus, a „terv" meghatározásának kérdésében és ez az ingadozás nagymértékben elősegítette ellenfelének győzelmét. Itt csak látszatra volt arról szó, mintha a fogalmak különféle értelmezése okozta volna a zavart és az ingadozást : a lényeg az, hogy Geoffroy Saint Hilaire — akárcsak Goethe — a közös terv, a típus fogalmát nem tudta elmélyíteni, alátámasztani és konkretizálni az élőlények közös származásának, fejlődésének felismerésével. Mindezen fogyatékosságai ellenére a goethei típus egyáltalán
