Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

növénytanban tévútra visz a növényi alakzatok szubjektív szemlélete : hiszen ebben az esetben a kutató érdeklődését, vizsgálatának irányát azok a növények határozzák meg, amelyeket a legszebbeknek és a maga számára a leghasznosabbaknak tart. A célszerűség elméletének felszámolása talán még fontosabb az állattanban: a fiziológia fejlettlensége miatt ugyanis a tudósok képtelenek voltak megmagyarázni az állatok bonyolult magatartását és ezért a teológia mély gyökereket eresztett ezen a területen. Goethe a célszerűség szubjektív, teológiai felfogásával szembehelyezi annak objektív értelmezését, ami óriási lépést jelent előre az élő világ tudományos személete felé. Mint ismeretes, később Darwin fejlődéstanában kapott először a teológia halálos csapást, amennyiben Darwin kimutatta, hogy az élő szervezetek és a külső környezet közti célszerűség (ill. relativen tökéletes alkalmazkodottság), valamint a szervek és a funkciók közti célszerűség valóban fennáll, de objektív jellegű: az idők során a külső feltételek hatása hozta létre és tökéletesítette ezt az állapotot. Goethe úgy jut el az objektív célszerűség gondolatához, hogy alapvetően materialista beállítottsága következtében elsődlegesnek tartja az állatok létfeltételeit, a külső környezetet, hogy ebből az objektív tényezőből vezeti le az élőlények létezését. (Ezen a téren magasabb fokon folytatja Herder természetfilozófiájának materialista magvát. Herder szintén hangsúlyozta a külső környezet döntő szerepét az élőlények életében. Ezzel kapcsolatban a következőket írta: ,,A madár a levegőben repül, formájának minden eltérését a földi állatok felépítésétől eleme (t. i. a levegő) magyarázza meg". (Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menscheit, 93. o.) Herder e művét 1784-ben írta, egyes részeinek szellemi ösztönzője maga Goethe volt.) Goethe szerint az a kifejezés, hogy a hal a víz miatt létezik, sokkal kevesebbet mond mint az, hogy a hal „a vízben és a vízkövetkeztében létezik" (Aussätze, 112. o.), mivel „ennek a teremtménynek a létezése, amelyet halnak nevezünk, csak azon elem feltétele alapján lehetséges, amelyet víznek nevezünk, nemcsak ezét, hogy abban létezzék, hanem egyben, hogy abban 14 Orvostörténeti közi. 209