Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész
A vita lényegében nemcsak a geológiai álláspontot ismerteti, hanem befejezésül arra is utal, hogy a metafizikus vonalvezetési viták semmiféle hasznot nem hajtanak a tudomány számára, hanem inkább elködösítik az előrefelé vezető utat. Egyik iskola sem hajlandó új formába önteni saját methodológiáját, hanem kitart merev és korlátolt gondolatmeneténél. Ennek a kérdésnek döntő biológiai vonatkozásai is voltak. Goethe felismerte, hogy a filozófián kívül az egyes tudományok is lényeges hatással vannak egymásra. A vulkanista elmélet a robbanásszerű geológiai változásokról messzemenően alátámasztotta Cuvier álláspontját a kataklizmákról. Ennek az elvnek ősi gyökerei egyébként szintén görög forrásúak, és fellelhetők Xenophanes írásaiban. Rendkívül érdekes, hogy, amint a későbbiekben látni fogjuk, Goethét az élőlények változékonyságáról vallott nézete is messzemenően befolyásolta geológiai elveiben. így saját maga is alkalmazta e tudomány eredményeit és methodológiáját egy másik tudományág problémáinak megítélésében.
