Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

(lésének döntő mozzanata az összehasonlítás, amely végső fokon a közös lényeg, a szükségszerű összefüggés kiemeléséhez és általá­nosításához vezet. De csak végső fokon és nem közvetlenül!. Ezt ismeri fel, amikor az összehasonlítás eddigi módszere elleni harcban igyekszik kidolgozni és a gyakorlatban alkalmazni az összehasonlítás magasabbrendű formáját. Kritikájának egyik pontja az összehasonlítás kizárólagosan exoterikus módja ellen irányul. ,,A külső ismertető jegyek jelen­tékenyek, azonban nem kielégítőek ahhoz, hogy megfelelően elkülönítsük és újra rendezzük az élő testeket." (Uo.) Nem Goethe vetette fel elsőként ezt a kritikai szempontot. Goethe itt azoknak a tudósoknak •— elsősorban Vic <T Azúrnak és Campernek stb. — nyomdokán halad, akik nagyban hozzá­járultak természetszemléletének kialakításához, és akik felépítés­beli hasonlóságot kutatva a magasabbrendű állatok között, tudatosan nem szántak fontosabb szerepet a külső jellegzetes­ségeknek. A tudományok a felszínesebb, könnyebben hozzáférhető összefüggések megállapításától haladnak a mélyebb összefüg­gések feltárása felé és ezektől a még mélyebb, méginkább átfogó törvényszerűségek általánosításához. Ha ezt a tételt alkalmazzuk erre a kérdésre, akkor világossá válik, hogy az összefüggések Goethe által kutatott típusa •— a magasabbrendű élőlényekre jellemző egységes csonttípus megszerkesztése —­egy lépést jelentett tovább a biológia területén az élőlények egy­sége megsejtésének kérdésében. Goethe találó hasonlattal az anatómiát az élő világ kémiájának nevezte, mint ez következő mondatából kiderül: „Az anatómia azt viszi véghez az élőlények területén, mint a kémia az élet­telen világ területén." (uo.) A kémia nagy érdeme az analízis,, az egységes részekre való bontás, és az egyes részek önálló és beható ismerete — tehát az anyag belső Összetételének tanul­mányozása, feltárása. A kémia — amely átmenetet képez az élettelen világgal foglalkozó tudományoktól az élő világot tárgyaló tudományokhoz, az élettelen világ területén a mozgás­formák szempontjából a legmagasabbrendű álláspontot jelenti. Ezzel szemben az anatómia csak az első lépés a biológia területén^

Next

/
Thumbnails
Contents