Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

Mindez érthetővé teszi, hogy az a filozófiai szemlélet, amelyet Goethe a fenti nézetekkel szembeállított, szükségképpen — lényegét tekintve — materialista, és ösztönösen dialektikus volt. Goethe az élő világról alkotott eddigi statikus képpel szemben állva, tudatosan arra törekedett, hogy dinamikus világképet dolgozzon ki. Ez a világkép — történetileg tekintve •—- átmenetet jelentett a XVIII. századbeli, mozaik és állókép sorozat jellegű szemlélet és a mindent történeti folyamatában felfogó lamarcki és darwini világkép közt. Ami Goethe nagy érdeme: az élő világ számos összefüggésének, egységes vonatkozásának, mozgásának és átalakulásának felismerése, ami pedig hiányossága: képtelen volt arra, hog}* mindezeket a felismeréseket tudatosan és rendszeresen bele helyezze az élő világ történeti folyamatába. Goethe elsősorban a korabeli összehasonlító anatómia tudatos, világnézeti bírálatán keresztül — amelyet saját tudományos munkássága és számos haladó filozófiai hagyomány alkotó felhasználása tett lehetővé számára — jutott el az élő világról alkotott dinamikus felfogáshoz. Ezért különösen érdekes, hogyan bírálta kora összehasonlító anatómiai szemléletét és módszerét — annál is inkább, miután kritikája nem egyszerű elvető és tagadó jellegű, hanem a kritika kapcsán állandóan utal saját tudományos felfogására. E bírálatában lényegében hasonló módon járt el, mint nagy kortársa, Lamarck, aki felismerte az adatok gyűjtésével foglalkozó szakasz történetileg jogos voltát, ugyanakkor pedig azzal is tisztában volt, hogy a módszer — az egyoldalúan empirikus, induktív módszer — kizárólagosságának ideje már lejárt, és e felismeréstől ösztönözve tört új utakat a biológia számára. Goethe az összehasonlító anatómia felett gyakorolt bírálatát egybekapcsolta azoknak a főbb szempontoknak megvilágításával, amelyek az újtípusú morfológia felé mutatnak. Mindenekelőtt hangsúlyozta, milyen szükséges és fontos az összehasonlítás, mint módszer általában az élő világgal foglalkozó tudományok számára. ,,A természettudomány általában az összehasonlításon alapul." — írta (8. Bd. 7. o.) Ez kétségkívül helyes álláspont: hiszen a természetről szerzett ismeretek tudománnyá való fejlő-