Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

egységével kapcsolatos felismerés és a deduktív módszer racionális, illetve misztifikált felfogása között : ezért harcát a német természetfilozófia egésze ellen irányította, és nem tett különbséget a spontán materialista irányzat és az idealista természetfilozófia közt általában. Végső fokon tudományellenes harcát látszólag az is jogosulttá tette, hogy korában a biológia még nem emelkedett tudomány színvonalára. Goethe az összehasonlító anatómiának ebben a harcában épp azt a fontos szerepét emelte ki, hogy „rendkívüli módon foglalkoztatja a szellemet, lehetőséget nyújt számunkra ahhoz, hogy sokféle nézőpontról vegyük szemügyre az élő világ tárgyait." Helyesen ismerte fel, milyen akadályok gátolták meg eddig, hogy ez a tudomány valóban termékennyé váljék. Ezek az akadályok — mint maga mondja — sokfélék, s az egyik fő akadályt az empirizmusban jelöli meg: ,,Ez korlátlan és minden pusztán empirikus tárgyalás belefárad." Felhívja az empirizmusból fakadó „rossz végtelenségre" a figyelmet, arra, hogy az a kutató, aki csak a tények egyszerű gyűjtésére korlátozza tevékenységét, végülis holt pontra jut: a tények egyszerű összegezéséből sohasem lesz tudomány. Jogosan nem tartotta kielégítőknek azokat a kutatási szempontokat, amelyek kora összehasonlító anatómiájában uralkodtak. Ezekről a következőket írja: „Vagy túl közönségesen fogták fel a dolgot, és csak a felszínnél rekedtek meg, vagy célokok hoz folyamadtak segítségért. A vallásos gondolkodási mód épp így és hasonló módon akadályozta (e tudomány fejlődését). . . üres spekulációkba fulladtak, pl. az állatok lelkével stb. kapcsolatos spekulációkba." Goethe látszatra különböző akadályokra hívja fel a figyelmet, az egyik a már említett empirikus leírási mód, a másik a célszerűség dogmája, végül pedig a vallásos világnézet. E három akadálynak azonban közös vonatkozásaik voltak. Egyrészt mindhárom a tulajdonképpeni szaktudomány területén kívülálló ideológiai, filozófiai tényező (az empirizmus itt nem az összehasonlító anatómia lényegéből következő tudományos álláspont, hanem általában korlátolt filozófiai szemlélet). Másrészt — és ez a döntő — mindhárom idealizmusba vitte és