Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész
a közte és Saint Hilaire közt fennálló tudományos, szakmai szövetséget, amikor ,, Principes de philosophie zoologique" c. műben részletesen fejtegette Saint Hilaire alapvető összehasonlító anatómiai felismeréseit, amelyekhez teljesen hasonló gondolatokra ő maga már jóval korábban eljutott. Abban a világnézeti és tudományos harcban, amely Saint Hilaire és Cuvier közt zajlott le a XIX. század harmincas éveinek elején, Goethe neve ugyan nem merül fel konkréten, azonban szó esik olyan kérdésekről, amelyekre itt ki kell térni. Cuvier felismerte, hogy Saint Hilaire elméleti álláspontja sokban hasonlít a korabeli német idealista természetfilozófusok nézeteihez. Cuvier ezeket a nézeteket sok szempontból jogosan tartotta tudománytalanoknak, üres filozófiai szócsépléseknek. Harca annyiban indokolt volt, amennyiben meg akarta gátolni, hogy a német természetfilozófia idealista nézetei megcsontosodjanak a francia természettudományban. És harca indokolt annyiban is, amennyiben leleplezte Saint Hilaire tudományosan megalapozatlan, üres spekulációkkal alátámasztott érvelését. Azonban (és ez a döntő) egyben elvetette Saint Hilairenek azokat a felismeréseit, amelyek az élő világ egysége és fejlődése felé mutattak. Cuvier azért irányította harcát a német természetfilozófia ellen, hogy kihúzza Saint Hilaire alól elméleti alapját. „Ez a fajta filozófia — írja — különösen a fiziológiában és az orvostudományban terjedt el, arra törekedve, hogy a részleges szervezeteket úgy tekintse, mint a nagy egész tagjait. . . ennek a módszernek harcosai az absztrakt koncepcióktól le akartak szállni a pozitív tényékig, hogy azokat ésszerűen levezessék belőlük..." (Cuvier: Histoire des sciences naturelles... I. 105 6. o.) Cuvier támadta tehát az élőlények egységének (természetesen misztifikált) gondolatát, valamint a deduktív módszert (szintén absztrakt, idealista formájában). Goethe természettudományos tevékenysége szintén az élőlények egységének felismerésén, valamint a deduktív módszer alkalmazásán alapult : nála azonban alig leljük nyomát annak a misztifikációnak, amellyel a többi német természetfilozófusnál olyan gyakran találkozunk. Cuvier képtelen volt arra, hogy különbséget tegyen az élőlények
