Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában. II. rész

„Különösen a franciákat terheli súlyos felelősség ennek az elméletnek megcsontosodásáért és elterjesztéséért. A XIX. században nekik kellene jóvátenni ezt a hibát és a megmerevedett hipotézis segítségére friss analízist kifejleszteni." Másfelől éles kritika alá vette a célszerűség elvét, amely szintén kerékkötője lett a tudományos szemlélet fejlődésének. ,,.. .az az elv amely szerint valamely élőlény bizonyos célokért lett létrehozva és alakját egy célszerű őserő determinálta, a természet dolgainak filozófiai szemléletében már évszázadok óla fenntartott bennünket és még most is fenntart annak ellenére, hogy egyes emberek szenvedélyesen vitatták ezt az elképzelést és megmutatták azokat a hátrányokat amelyeket utunkba állít." (Aussetze der Natur 110. o.) A tudományos methodikát tehát meg kell szabadítani a túlhaladott filozófiai, ismeretelméleti béklyóktól, hogy a természettudomány megfelelhessen feladatának, és feltárhassa a valódi összefüggéseket a jelenségek vizsgálatával. Goethe az egyoldalú empirizmust cáfolva azt hangoztatta, hogy a tények magukban még nem jelentenek tudományos elméletet : „Egy jelenség sem nyer magyarázatot önmagában és önmagából, csak sok, együttesen áttekinthető és módszeresen rendezett (jelenség) adja végül is azt, ami elméletnek számíthat." (Aussetze zur Naturwissenschaft 167. o.) „Egy jelenség, egy kísérlet nem bizonyíthat sokat, ez egy lánc egyik tagja, amely csak az összefüggésben érvényes." (Goethes Werke, II. Abt. 11. Bd. 135.) Goethe lényegében azért lépett fel a mechanikából eredő módszertan ellen, mert tudatában volt annak, hogy az új típusú biológia, — amelynek megalapozására törekedett —mint új tudomány, a tudományos módszertan új, magasabbrendű formáját követeli meg. Nagy francia kortársaival együtt, akik közül elsősorban Lamarckot kell kiemelni felismerte, hogy azokat a gondolatokat, amelyek az új természetszemlélet lényegét alkotják, mint amilyen a fejlődés, az élő világ anyagi egységének, a szervezet és környezetének összefüggésének gondolatát lehetetlen az addigi kutató módszerekkel feltárni és bizonyítani. A természettudomány ismeretelmélete, methodologiája tehát alapvető fontosságú kérdés. Mennyire szükségszerű volt Goethe