Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Magvarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században

hanem erdélyi születésű magyarok és szászok, később pedig már románok is, s csak kevés az olyan ember, aki vallási okok miatt külföldről menekült a protestáns Erdélybe. Ezek a különbségek jól megmutatkoznak az erdélyi gyógyvizek vizsgálatában is. Az ottani orvosok a külföldi protestáns egyetemek hallgatóiként más tudással, más módszerekkel érkeztek haza. Jellegzetesen megmutatkozik azonban az is, hogy az ellenreformáció korában a protestáns egyetemek természettudományi kutatás területén már elveszítették irányító szerepüket. Amint nyugaton Torkos, Erdélyben viszont Mátyus István végezte az első, kémiai szempontból is említésre méltó vízvizsgálatokat. Eredményeinek szakszerű leírását nem ismerjük, az Bécsbe, Crantz professzorhoz került, lényegét azonban megtaláljuk a magyar nyelvű olvasóközönség között nagy hírre szert tett Diatetica II. kötetében (1766) (15). Ahogy ebből a leírásból olvashatjuk, Mátyás módszerei teljesen kifogástalanoknak tekinthetők ma is. Minthogy azonban, senki előtte kémiai tárgyú kérdésekről magyarul nem írt, kénytelen volt meglehetősen bonyolult körülírásokkal elmondani azt, amit más nyelvekben a már kialakult szakkifejezésekkel könnyen ki lehetett fejezni, pl. „Ha Gáltzkő olajtól vagy spiritustól . . . erősen felbuzdul, egyéb gyengébb savanyuktól is . . . a' viola Juleptől meg-zöldül . . . savanyúság ellen való fejér föld és hugy ízű só vagyon". (Ez utóbbi mészkövet és szódát, jelent.) Az ásványvizek szerinte tartalmazhatnak „igen tiszta és vékony vizet, holmi liszt-láng forma, vagy krétaporhoz hasonló ízetlen fejér földet; némellyekben, ezeken kívül találhatnak kevés hugy ízű, alkalikus vagy savanyúságot oltó gyenge sót, némellyekben e' hellyet, közép természetű sót, a' melly hol keserű ízű, hol a' Konyha sótól nem sokat különbőz . . ." Helyesen állapította meg Mátyus, hogy a borvizekben megjelenő buborékokat nem a levegő okozza, hanem „A leg-tisztább és vékonyabb éltető éggel tsudálatosan egybeköttetett, különös természetű savanyú, igen tiszta és repülő spiritus, a' minémüt a' kénkőben tapasztalnak, midőn először meg-gyul". Ez a meg-