Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Ábrahám Ambrus: Apáthy István
tájékozottságnak az eredményeképpen Apáthy István az első három esztendő alatt, amelyet Nápolyban töltött, mintegy 17 tudományos dolgozatot írt. Ezek között volt az első úttörő és az ideghisztológiában forradalmilag ható dolgozata is „Nach welcher Richtung hin soll die Nervenlehre reformiert werden." A Nápolyban töltött idő alatt meglátogatta a svájci, a német, a belga és a holland egyetemeket és a párizsi tudományos intézeteket. Az az idő, amelyet Nápolyban töltött nemcsak arra volt alkalmas, hogy a zoológiai tudományok művelése terén kimagasló vizsgálatokat végezzen, hanem arra is, hogy a tapasztaltak és látottak során, olyan ismerettárnak a birtokába jus-, son, amely alkalmassá tette őket arra, hogy adandó alkalomkor valamelyik egyetemi tanszék vezetését nyugodt lélekkel elvállalhassa. Ez az alkalom nem sokáig késett. 1890-ben megüresedett a kolozsvári egyetem állattani tanszéke és erre 27 esztendős korában Apáthy Istvánt nevezték ki. Ezt a kinevezést néhány esztendő múlva követte egy másik, amellyel a hisztológiai és embryológiai tanszék vezetését is Apáthy Istvánra bízták. A hely, ahová került, egy kissé szűk volt. Különösen szűk volt Apáthy Istvánnak, aki akkor már Európának szinte az összes egyetemeit ismerte és akit munkássága és a személyes találkozás révén Európának minden valamirevaló kutatója jól ismert és tegyük hozzá, elismert. Az egyetemi állattani intézet Kolozsváron akkor a gróf Mikó-féle villában volt elhelyezve. Az intézet nagyon szűk volt és a felszerelés botrányosan hiányos. Azonban Apáthy rátermettsége, tehetsége és külföldi tapasztalatai garanciát nyújtottak arra, hogy a kis Mik ó-kollégium gyorsan ki fog bővülni és az eredmények, amelyek az itt folyó szorgos munka nyomán születtek, világgá fognak menni. Ez nemsokára meg is történt. Nagy utánjárással, ha szükség volt rá, harccal és küzdelemmel a kis intézetet hamarosan minden szükséges eszközzel felszerelte, sőt arra is lehetőséget produkált, hogy intézetében külföldi vendégek kutatómunkát végezhessenek. Ezek számára három asztalt állított fel és ezeket ellátta minden olyan szükséges felszereléssel, amelyek az általa megindított és irányított mikrotechnikai és hisztológiai vizsgálatokhoz szükségesek
