Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)
Dr. Ábrahám Ambrus: Apáthy István
voltak. A nápolyi munka nyomán szerzett hírnév és a személyes ismeretség hozta magával, hogy már ezt a kis intézetet is nagyon sok külföldi kereste fel, egyrészt azért, hogy az ott látottakat magával vigye, másrészt pedig azért, hogy az Apáthy-féle mikrotechnikai eljárásokat elsajátítsa. Mindjárt az elsők között jelent meg az intézetben a német Bethe, aki Apáthynak egyik legnagyobb rajongója, s egész életén keresztül hűséges tisztelője és követője maradt. Megfordult az intézetben Boehc a későbbi híres holland neurohisztológus Amsterdamból, Steward Baltimoreból, Mollier és Hassetuander Münchenből, Joris Brüsszelből, Godlewski Krakkóból, London és Lesshaft tanársegédje Szentpétervárról. Ide zarándokoltak Rimotti párizsi és Waldeyer berlini anatómus professzorok is. A látogatókat és a kutatókat az intézethez nemcsak a különleges és nagyrészt Kolozsváron készült kutatási eszközök vonzották, hanem a különleges kutatási módszerek, az ún. Apáthy-féle eljárások, amelyek a különféle folyóiratokban és módszertani könyvekben már akkor garmadával találhatók voltak. De vonzotta őket Apáthy személye is, aki nyájas modorával, nagy tudásával, rendkívüli mikrotechnikai ügyességével, a rendszerezésre és az átfogó igazságok utjának és irányának megvilágítására különlegesen alkalmas személyi adottságaival elvarázsolta mindazokat, akik ragyogó szellemének bűvkörébe kerültek. A kis Mikó-féle intézet, bár tökéletesen fel volt szerelve, semmiképpen sem volt elegendő és alkalmas arra, hogy Apáthy szándékainak, képességeinek, tudásának és átfogó terveinek maradandó otthont nyújtson. Ezért most már az állami vezetőség előtt is erősen megnövekedett tekintélyét felhasználva, mindent elkövetett azért, hogy biztosítsa az anyagi alapokat egy olyan állattani intézet létesítésére, amelyet ő a tőle folytatott kutató és oktató munka számára jónak és alkalmasnak tartott. Lankadatlan munkájának meg lett a sikere, 1909-ben Kolozsváron olyan állattani intézetet létesített, amelyhez hasonlót ebben az időben Európa-szerte nemigen lehetett látni. Ez az intézet külsejében is eltért a többi intézetektől. A hatalmas kétemeletes épület loggiákkal és kísérleti földkádakkal volt ellátva. Minden emeleten erkélyek húzódtak és tavasztól őszig
