Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: A primitív koponyatrepanatiók palaeopathológiai morphológiája

üreg gyulladása, trigeminus neuralgia, irradiait fájdalom (pl. agytályog, agydaganat), vagy más, ami azonban palaeopatholó­giai vizsgálattal már nem dönthető el. Avarkori leletünk alapján teljesen elfogadhatónak tartjuk Moodie előbbiekben ismertetett álláspontját. Palaeopathológiai vizsgálattal a trépanait koponyák egy­részén másfajta megbetegedés is kimutatható, pl. ó-perui trépanait esetekben Williams osteoporosisra. Burton a hátsó koponyagödörben levő térszűkítő folyamatra (agydaganat?), Moodie pedig koponyaűri nyomásfokozódásra utaló jelenségeket észlelt. Könnyen elképzelhető, hogy ezek a megbetegedések olyan tünetekkel járhattak (fejfájás,, szédülés, görcsök stb.), amelyek — akár daemonogenetikus betegségfelfogas, akár empirikus analógia miatt —- az egykori lékelés okát jelenthették. Sigerist szerint a primitív sebészeti trepanatiók oka nem egységes, hanem complex éspedig: therapeutikus, mágikus, vallási, kozmetikai, sőt esetleg büntetés. Bartucz felfogása hasonló, de egyúttal igen jó kritikával kíséri a különböző irodalmi megállapításokat (Manouvrier, Moodie, Wötjei, Grőn stb.). Grőn szerint a T-sincipital nem lenne egyéb, mint büntetés céljából a fejen elvégzett égetés nyoma. Az irodalomban közölt képeken reparativ jelenségek (osteophyták) is láthatók, és ezért abban bizonyosak lehetünk, hogy ezek az egyének túlélték a beavatkozást. Ujabban Russu és Bologa hivatkozik Mihailovic tudósítására, hogy Jugoszlávia egyes vidékein, a vérbosszú következményei alól még a múlt század elején mentesült az, aki eltűrte, hogy trepanálják koponyáját. A koponyatrepanatió eredetének vizsgálata tehát több tekin­tetben túlhaladja az orvosi vonatkozásokat. Bizonyos azonban, hogy az esetek egyrészében a gyógyítási szándék képezte az okot. Az előbbiekből nyilvánvalóvá válik, hogy többször objek­tív tényezők is szerepelhettek, pl. a szilánkok kiemelése, a fejre lokalizált fájdalom vagy posttraumás rángógörcsök. Foglalkoz­nunk kell még azzal a kérdéssel is, hogy mennyiben függnek Össze a trepanatiók a mágikus gyógyászattal. A daemonogene­tikus betegségszemlélet korában (a gyógyászatnak a primaer rationalis empíriát követő Il-ik szakasza) a gonosz szellemeknek

Next

/
Thumbnails
Contents