Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 25. (Budapest, 1962)

Dr. Regöly-Mérei Gyula: A primitív koponyatrepanatiók palaeopathológiai morphológiája

üreg gyulladása, trigeminus neuralgia, irradiait fájdalom (pl. agytályog, agydaganat), vagy más, ami azonban palaeopathológiai vizsgálattal már nem dönthető el. Avarkori leletünk alapján teljesen elfogadhatónak tartjuk Moodie előbbiekben ismertetett álláspontját. Palaeopathológiai vizsgálattal a trépanait koponyák egyrészén másfajta megbetegedés is kimutatható, pl. ó-perui trépanait esetekben Williams osteoporosisra. Burton a hátsó koponyagödörben levő térszűkítő folyamatra (agydaganat?), Moodie pedig koponyaűri nyomásfokozódásra utaló jelenségeket észlelt. Könnyen elképzelhető, hogy ezek a megbetegedések olyan tünetekkel járhattak (fejfájás,, szédülés, görcsök stb.), amelyek — akár daemonogenetikus betegségfelfogas, akár empirikus analógia miatt —- az egykori lékelés okát jelenthették. Sigerist szerint a primitív sebészeti trepanatiók oka nem egységes, hanem complex éspedig: therapeutikus, mágikus, vallási, kozmetikai, sőt esetleg büntetés. Bartucz felfogása hasonló, de egyúttal igen jó kritikával kíséri a különböző irodalmi megállapításokat (Manouvrier, Moodie, Wötjei, Grőn stb.). Grőn szerint a T-sincipital nem lenne egyéb, mint büntetés céljából a fejen elvégzett égetés nyoma. Az irodalomban közölt képeken reparativ jelenségek (osteophyták) is láthatók, és ezért abban bizonyosak lehetünk, hogy ezek az egyének túlélték a beavatkozást. Ujabban Russu és Bologa hivatkozik Mihailovic tudósítására, hogy Jugoszlávia egyes vidékein, a vérbosszú következményei alól még a múlt század elején mentesült az, aki eltűrte, hogy trepanálják koponyáját. A koponyatrepanatió eredetének vizsgálata tehát több tekintetben túlhaladja az orvosi vonatkozásokat. Bizonyos azonban, hogy az esetek egyrészében a gyógyítási szándék képezte az okot. Az előbbiekből nyilvánvalóvá válik, hogy többször objektív tényezők is szerepelhettek, pl. a szilánkok kiemelése, a fejre lokalizált fájdalom vagy posttraumás rángógörcsök. Foglalkoznunk kell még azzal a kérdéssel is, hogy mennyiben függnek Össze a trepanatiók a mágikus gyógyászattal. A daemonogenetikus betegségszemlélet korában (a gyógyászatnak a primaer rationalis empíriát követő Il-ik szakasza) a gonosz szellemeknek