Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Reinhold F. G. Müller: Az indiai sebészetről

Bd. II. (Heidelberg, ab 1956); talán régi neve a Napnak (?), amelyik „ívben (dhavan) futja be pályáját", dhavan -)- tari. 30. Vö. Hörnle pontos utalásait, 26. 3-4. jegyzet, 31. Nova Acta Leopoldina. N. F. Nr. 74. S. 30 ff. és 13, S. 17 ff. 32. Sudhoffs Archiv für Geschichte der Medizin und der Naturwissenschaften, Bd. 30. (1937) S. 51. 33. VaH = Vagbhata: Astanga-Hrdaya. Kiadta néhai A. M. Kirnte (Bombay, 1925). Fordította Hilgenberg és Kirfel (Leiden, 1941). 34. VaS = Vagbhata: Astanga-Samgraha. Kiadta Rudraparasava (Trichur, 1913-1926), 35. Liebich: Zur Einführung in die indische einheimische Sprächwissenschaft, IL Historische Einführung und Dhatupatha (Heidelberg, 1919). A szerző nagyratartja az indiai nyelvészet fejlődését; könyvének 6. §-a foglalkozik a nirukti-val is. 36. Nuova Acta Leopoldina, N. F. Nr. 115, különösen 4/, S. 121 ff. 37. Osiris. Vol. XII. S. 467-489 (Brugis, 1956). 38. Mitteilungen des Instituts für Orientforschung, Bd. VII. S. 198 ff. (Berlin, 1959). 39. Jahrbuch des Museums für Völkerkunde zu Leipzig, Bd. XVII 1958. S. 76-93 (Berlin, 1960) vagy 4/, S. 72 ff. 40. Jolly: Medicin § 78-70 (S. 109-111). Grundriss der Indo-Arischen Philologie und Altertumskunde, Bd. ///. Heft 10 (Strassburg, 1910). 41. A Bower Manuscript II. 500 (15) a három hiba (dosa) megjelölésére a támasz szót alkalmazza (sthana) a lázzal (jvára) kapcsolatban. 42. Mai felfogásunkkal szemben a szél, az epe és a nyálka az emésztés folyamatában határozottan hibáknak (dosa) számítanak. 38/, 212. 1. 43. A szanszkrit-gyümölcsneveket zárjelbe tettük és közöltük a megfelelő mai botanikai megnevezéseket is, azonban ezeknek a régi időkbe való visszavetítése sokszor megbízhatatlan. Például mindjárt az első növényi név, puspha-phala (szószerint virág-gyümölcs) a kommentár szerint kusmanda; nyitott kérdés, hogy ezalatt a megnevezés, vagy a növény maga értendő. Hasonló bizonytalanságok gyakran fordulnak elő botanikai meghatározásoknál; Id. 5. 44. Az a tény, hogy „fantom-embert" (pustamaya) használtak, arra vall, hogy nem kívántak emberi hullához nyúlni, habár ezeken tanulmányozták a test felépítését, a SuS sárira

0 5, 49 szövegének tanúsága szerint. Sudhoffs Archiv, Bd. 28 (1935), S. 235-236. 45. Sudhoffs Archiv, Bd. 44 (i960), S. 314-320. 46. Sudhoffs Archiv, Bd. 36 (1952), S. 221-260. 47. Loha: hímnemben „vas", semleges nemben „acél"; ld. Garbe: Die indischen Mineralien (Leipzig, 1882) § 44-45, ahol a „damaszkuszi acél" kife-