Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Reinhold F. G. Müller: Az indiai sebészetről

jezés többször fordul elő; a SuS-ban található saikya szót mellőzik. Ld. 46., 234. 1., 3. jegyzet. 48. Az acél „keményítését" a payana == itatni szó szemléltetően fejezi ki. 49. Sudhoffs Archiv, Bd. 30 (1937), S. 91-97. 50. Ábrák és magyarázatok rövidesen megjelennek az ,,

Overseas Edition"ban (C. F. Boehringer i. Soehne, Mannheim). 51. Commentary on the Hindu System of Medicine (London, 1845, new issue i960), p. 169. 52. A műszerek ábráit, a már régebben ismert képtekcrcsckkel együtt legelőször I. Veith közölte, a „Bayer"-Leverkusen cég kiadásában (i960). 53. Ld. Unkrig bevezetését C. von Korvin-Krasinski : Die tibetische Medizinphilosophie (Zürich, 1935.) c. művéhez, XXII-XXIII. 1. 54- A műszereknek yoga-képekhez csatolt ábrái Unkrig-nek köszönhetők, aki ezeket a „Die medizinische Welt"-ben (1934. Nr. 4) közölte. 55. Mitteilungen des Instituts für Orientforschung, Bd. V. S. 232-234, Anm. 15-36 (Berlin, 1957). 56. Ld. Mitteilungen zur Geschichte der Medizin und Naturwissenschaften, Bd. 24. S. 97-103 (Leipzig, 1927). 57. Kiadta G. Sastri (Trivandrum, 1921-1925), kommentárokkal. 58. A szanszkrit agada = a (nem) -f- gada (beteg) kifejezés e tagadással hangsúlyozottan az egészséget fejezi ki. 59. A szanszkrit kifejezés: cikitsaka a cit-szóból származik (ld. Indo-Iranian Journal, Vol. III. S. 259-281. 'S-Gravenhage, 1959) és orvost, gyógyítót jelent, nem hangsúlyozva sebészi voltát. 60. A szöveg fordítását és magyarázatát ld. Mitteilungen 55/, 225 és folyt. 1. 61. A SuS sutra

0 1, 6 bevezetésében ayurveda már az Atharvaveda mellett szerepel, az etimológia szerint élet-tudományt jelent (kommentár: nirukti). 62. A gyógyító énekeket (mantra) egyébként is a gyógyítás segédeszközeként tekintették; a CaS sutra

c 8, 28 idézete szerint Rgveda X, 9 = Atharvaveda I, 563. A vaidya kifejezés - szószerint: a tudomány ismerője - az Arthasastra 57/ prak

0 16. szerint a Veda-ban jártas papra utal, a prak° 17-ben az orvosra, elsősorban nyilván a sebészre, mint ahogyan az később általánossá lett. 64. Schwab: Das altindische Thieropfer (Erlangen, 1886). 65 Dhatu a dha-ból származik; Grassmann-nak a Rig-Veda-ról kiadott szótára szerint a fogalom már régóta kétfelé vált; egyik szerint „valahová eljuttatni", másik szerint „tenni, csinálni". Dhatu tehát nem egy anyagi állapotot jelent, hanem „átváltozást", „átalakulást". 66. Dusta = elromlott; ezt a szót nem csupán abban az értelemben használják,