Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)
Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai
val később, más indítékkal, a Nemzeti Múzeum is végez itt jelentősebb, leletmentő jellegű ásatást. Eközben Csele községnek Árpádkori és XVI. sz.-i település-maradványaira és temetőire akadtak. Az említett Gergely Endre 1914. és 1925. években a Törökdombon és környékén, azaz a síkság keleti szélén keresi a csata tömegsírjait, eredménytelenül. Az 1926. évi mohácsi országos ünnepségekre megépült a városban a katolikus fogadalmi templom, ebben kriptát képeztek ki, amelyben a mohácsi hősök hamvait kívánták elhelyezni. A kripta azonban üresen maradt. Hosszas szünet után, 1959. évben, a pécsi Janus Pannonius Múzeum kezdett munkába. Az itt reánk váró feladat megoldásánál abból, az elmondottakból is bizonyára világosan kitűnő álláspontból indultunk ki, hogy a csata küzdőterének helyét megállapítani a Brodaricstól megnevezett falu rejtélyének tisztázása, ezen belül, vagy ezen túlmenően, a tömegsírok legalább egy részének megtalálása nélkül nem lehet. A kérdésnek másik oldalát tekintve: hazafias kötelesség a tömegsírok néhányának felkutatása, megállapítása annak, hogy a nagykiterjedésű síkségnak mely részein nyugszanak azok a hősök, akik - bármi vitte is sorsunkat Mohácshoz - életüket adták hazájukért. Sok-sok terep bejárásának, számtalan itt dolgozó, földmunkát végző személy kikérdezésének első, határozott eredménye volt az i960, szeptember 19-én, Nagynyárád község Sátorhely pusztarészén kezdett ásatás, amely felszínre hozta a csata első két tömegsírját. 5 Az egyik, még április hónapban tartott terepbejárás gyümölcseként, a Sátorhelyi Állami Gazdaság fogatosának, Koller Mártonnak útmutatásával jelöltük ki az ásatás színhelyét, az ott nyolc évvel korábban végzett földmunka során felszínen fehérlő csontmaradványok alapján. Ez a hely a már említett Fekete-kapu és Sátorhely gazdasági központ közt húzódó Gesztenyés közútnak csaknem közepe táján az úttól délre kereken 150 m távolságban van. Az ásatás első napján húzott hosszú kutatóárok közepén egy méternyi mélységig, összetört, összezúzott emberi csontok teljes összevisszasága tárult elénk. A csontok közül nyolc darab egybepatinásodott ezüst pénzérem került elő. Alaposabb megtisztítás nélkül is
