Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)
Dr. Papp László: A mohácsi csata halottai
A falu előtt - ma még pontosan nem ismert távolságban - állott, illetve húzódott szét a török tüzérség arcvonala. A Földvárnak nevezett falu helye tehát a leglényegesebb kiindulási pont a csata küzdőterének keresésénél. Természetes, hogy ennek a falunak helyét kívánták meghatározni mindazok a történészek, akik a mohácsi csatával foglalkoztak. A csata lefolyásának kérdésében a történészek nagyjából egyetértettek. Színterének meghatározásánál azonban a legkülönbözőbb álláspontokat foglalták el. Egy teljes évszázadon át, 1924-ig tartotta magát az az állítás, hogy a csata idején elpusztult, majd néhány évtizedre még romjai közt újraéledt Földvár helye azonos a mai Sátorhely gazdasági központ épületcsoportjának helyével. Ekkor - a mohácsi csata 400. évfordulójának előkészületei közben - Gergely Endre hivatásos és Halmay Barna műkedvelő hadtörténész egyidőben jöttek rá, hogy ez a hely semmiképpen sem vág Brodarics leírásával, mert Sátorhely nincsen a dombvonulat szélén, hanem bent fekszik a síkság közepén. Egymásról mitsem tudva, de álláspontjaikat lényegileg egyformán indokolva keresték a síkság nyugati peremén, a mai Majs községtől délre, délnyugatra a bizonytalanul megjelölt helyen, Brodarics faluját. Megállapításukat, a lényeg tekintetében, magáévá tette a jubileumi esztendő hadtörténésze, Gyalókay Jenő is/' A csata lefolyását részletező kitűnő munkájában, Brodaricsból kiindulva, de középkori birtokperek adalékaira is hivatkozva, nagyjából Gergellyel azonos helyen kívánta kijelölni a csata helyének meghatározásánál kulcspontossággal bíró, nyomtalanul elpusztultnak hitt Földvár fekvését, s ehhez viszonyítva a hadak felállásának, magának a csatának helyét. * Már a múlt századvégi, majd a későbbi történészek és hadtörténészek megírták, hogy végleges megállapításokat tenni a régészet segítsége nélkül nem lehet. Ezen a téren azonban sokáig semmiféle próbálkozás nem történt. 1923-ban a helyi felbuzdulás lelkes műkedvelő kutatásba kezd a Csele patak torkolata környékén, ahol Lajos király halálát lelte. Jó-
